Ha egy az utunk

Az élet megannyi csodát rejt minden ember számára. És a sok-sok csoda közül - amelyeket egy egész élet áll rendelkezésünkre észrevenni, megismerni, és a szívünkbe fogadni - , egy mégis elkülönül, kissé kiemelkedik, de mégis a homályban bujkál. Ez volna az igaz szerelem, és az azt körülölelő bűvkör.

olvass tovább

Ha zárkózott férfit választasz

  • 2020. január 15.

A nők többsége magabiztos, nagydumás pasiról álmodik, aki semmitől sem jön zavarba. Mondhatnánk úgy is, hogy egy igazi férfiistenállat. De mi a teendő, ha a kiszemeltünk introvertált személyiség, aki visszahúzódó, halk, és rendkívül nehezen nyílik meg egy kapcsolatban? Biztos, hogy nem könnyű feladat összehangolni a személyiségeteket, különösen, ha te nagyon temperamentumos és nyitott személyiség vagy, de talán megéri a próbát. Íme, néhány tipp, ha zárkózott típus a randipartnered.

olvass tovább

Sikertelenségem a táptalajom

Itt állok a sokadig félresikerült történet felett, bevallom, egy kicsit könnyes a szemem. Nyilvánvalóan nem megy könnyen, nem élem meg derűsen a sikertelenséget. Fárasztó ugyanahhoz a ponthoz érni a párkapcsolatokban, ahol arról döntesz, hogy a másik nélkül kell tovább menned. Megfogalmazod, hogy miért nem maradhat változatlanul a helyzet, hogy miért nem elég már ez neked: többre vágyik a lelked.

olvass tovább

Életünk 3 nagy szerelme

Életünk főszereplőinek emléke különleges helyen pihennek a szívünkben. A szereplők cserélődnek, az érzés újra és újra fellángol. Azt mondják, az ember mindig az aktuális partnerébe szerelmes a legjobban és nem képes különbséget tenni a korábbi kapcsolatai között. Vajon ez tényleg így van? A szerelem csak a jelenben létezik, természetes, hogy úgy érezzük, nincs még egy olyan ember a világon, akit jobban szeretnénk, mint akivel éppen együtt vagyunk. És mi a helyzet azokkal a bizonyos kapcsolatokkal, amiket valamiért ott őrzünk a szívünk mélyén és melyekre azt mondjuk „Az más volt!”?

olvass tovább

A női energiák fogják meghatározni a jövőnket

Van egy érzésem. Hullámzik bennem, éjszaka felkelt és nem hagy nyugodni. Bekúszik a bőröm alá míg a szeretőmet ölelem, vagy az ételbe, amit az asztalra teszek. Együtt ring a tengerrel, a fákkal és a földön kavargó szeméttel. Ha a Napba nézek, nem az vakítja szemem, hanem a mélyből feltörő érzés, hogy mi mindannyian felelősek vagyunk. Anyák, nagyanyák, lányok és asszonyok, szeretők, egyedülállók, szőkék, barnák, feketék, vörösek. Egymásért vagyunk felelősek. Mert egymás testvérei vagyunk és összeköt minket egy finom szál, a múltunkban, a jelenünkben és a jövőnkben.

olvass tovább

Elengedem a kezedet

Úgy pillantok napjában többször a kijelzőre, mintha azt hinném elromlott volna, és csak azért nem jelez. Néha már csak nevetek, hogy kínzom magam, csak mert sokat jelentesz nekem. Meddig lehet várni, úgy, hogy nem csapom be magamat? És mit jelent valakit jól várni önfeladás nélkül? Szükséges-e várni, ha valami most nincs, ahelyett, hogy léteznénk abban, ami van?

olvass tovább

Soha nem terveztem nélküled az életem

Soha nem terveztem nélküled az életem. Ha a jövőre gondoltam, mindig benne voltál. Benne voltunk, mi ketten, együtt, egy erős szövetségben. Soha nem hittem, hogy túl kell majd élnem a hiányodat. Soha nem tudtam elképzelni, hogy az, ami kettőnket összekötött, egyszer szétbomlik majd.

olvass tovább

A csapból is az elfogadás folyik

Nem nézel szívesen a tükörbe, nem fogod meg jó érzéssel a combodat, nem szereted az arcodat, a mosolyodat. Képtelen vagy látni a gyönyörűségedet, az őszinte, meztelen valódat. Nem tölt el jó érzéssel a fizikai megnyilvánulásod – nem fogadod el, de nem is akarsz változtatni azon, amin lehetőséged van – csak szimplán a gyűlöletet választod magaddal kapcsolatban.

olvass tovább

Amikor új szintre kerül az életem

Azt hiszem, hogy őszintén kijelenthetem, hogy most vagyok jó helyen. Nem fizikailag, sokkal inkább lélekben érzem ezt a fajta jóságot. Ha sarkalatosan szeretném nézni a helyzetet, be kell, hogy lássam, hogy eddig is itt voltam, csupán a lelkem volt rossz helyen.

olvass tovább

Melletted

Felébredsz, kimászol az ágyunkból, kisétálsz a hálószobánk ajtaján és elkezded a napod nélkülem. Én itt maradok a párnák közt és próbálom megismerni, feldolgozni az idegen érzést. Az érzést, hogy valami ennyire biztos. Az érzést, hogy újra le tudom hunyni a szemeim, rémálmok kísérete nélkül visszaaludhatok. Ilyen egyszerűen lett nekem a melletted, a legbiztonságosabb hely a világon.

olvass tovább