KERESD A NŐT / Lélekhangok


Dolgok, amiket jobb lett volna, ha előbb megértek az élettel kapcsolatban

Emlékszünk milyen volt az a pillanat, amikor egyszer csak ránk szakadt az igazság, hogy menthetetlenül elmúltak a gyermek éveink és felnőttünk? Amikor megértettük, hogy mi az, hogy felelősséget vállalunk az életünkért? Amikor a világ kitárta kapuit, és nekünk hirtelen döntéseket kellett hoznunk, egyértelmű, világos utat adni az életünknek? Izgalom és rémület volt a felismerés egyidőben. Bárcsak valaki előbb elmondta volna mind azt, amit azóta megértettem..

olvass tovább

Az elnyomó árnyékában csak eszköz vagy

Mindannyian ismerünk olyan kiszámíthatatlan embereket, akik közelében megborzongva húzzuk össze a kabátot a legnagyobb hőségben is. A rejtett agresszorok sokáig képesek megtéveszteni és áltatni bennünket. Azt hisszük milyen elbűvölő modorú emberrel futunk össze, és észre sem vesszük az elején, mennyire nyíltan előkészített csapdába sétálunk bele önként. Aztán csapódik mögöttünk a ketrecajtó és nincs menekvés. Kezdődik a műsor.

olvass tovább

Amire a szerelem megtanított

Az igazi szerelem megtalálása esetenként valóban hasonlatos egy női misszió teljesítéséhez. A tiszta, romlatlan, őszinte érzést úgy kutatjuk, mintha ez volna nő létünk első, alapvető mérföldköve. A szerelmet lepkehálóval üldözzük, és rengeteg hibát elkövetünk, önbecsülést veszítünk, testünket tartós használatra bocsájtjuk, és hagyjuk, hogy hátunkat sáros lábbal tapossák az érdemtelenek.

olvass tovább

Már ki merem mondani

Már ki merem mondani. Szükségem van rád. Nem azért amiért szoktuk, hogy szükség van a másikra. Nem azért amit tanultunk. Nem a szokásos energiavesztéses játszmákhoz. Nem a drámákhoz. Nem azért mert nem bírom egyedül. Nem ezért.

olvass tovább

Egy elfojtott, viszonzatlan érzés

Szeretek sétálni este a városban, már pár napja terveztem ezt az utat, de ma nem csak sétálni indultam, hogy kitisztuljon a fejem, ma este a lelkemet is rendezni szeretném. Az élet nyüzsög körülöttem, szempárok, léptek haladnak el mellettem. Jó lenne egyszer kiüríteni mindent, végig sétálni úgy, hogy nincs senki más az utcákon csak én, a zene a fülemben és az esti fények. Akkor nem kéne lesütnöm a fejem, ha a szemeim könnyekkel telnek meg, mert valami háborog bennem.

olvass tovább

A gyermek, aki benned él

Az elmúlt hónapok nagy része arról szólt számomra, hogy gyógyítottam valakit, ott legbelül, magamban. Valakit, akiről - bár túl vagyok már a harmincadik életévemen, - csak nemrég szereztem tudomást. Ő az a gyermek, aki bennünk él. Benned is ott él a sajátod, és bennem is az enyém.

olvass tovább

Talán egyszer

Fekszem az ágyban, fekszem a fürdőkádban, ülök a buszon, futok, de csak jár, és jár az agyam. Folyamatosan kattog. Hiszen tenni nem tudok semmit. Pedig úgy szeretnék kiállni az út közepére, és torkom szakadtából csak üvölteni, és egy pillanatra megállítani az időt. De sajnos nem tehetem.

olvass tovább

Senki nem szerethet engem, amíg önmagamat nem szeretem

Aki önmagát nem szereti, az nem gyöngéd, nem jóságos önmagához, és jótett helyébe már régen nem várja a jót. Azt gondolja, a szeretet kizárólag másokra vetülő, másokkal kapcsolatos érzés, szeretni csak kifelé lehet, és soha nem lehet egyszemélyes élmény. Aki önmagát szereti, az csak egoista, önző, hiú érdekember lehet, vallják eltökélten az önmagukkal diszharmóniában élők. Mennyire nincs igazuk. Az önmagukkal rossz viszonyban lévő, szétcsúszott, negatív emberek valóban nem értik, mit szeressenek önmagukon, közben pedig kétségbeesetten, figyelemre, elfogadásra, dicséretre, és szeretetre szomjazva élnének támaszkodó kapcsolatokban.

olvass tovább