KERESD A NŐT / Lélekhangok


Minden szál hozzád vezet

Reggel felébredtem, és nem voltam jól. Kimentem megmosni az arcomat, aztán nekiláttam a reggeli készülődésnek. Elővettem a tőled kapott sminktükröt, amit leejtettem, és megrepedt, pont akkor, amikor beköltöztem az új lakásba. Nélküled. Próbálom magam jobb kedvre deríteni, de nem megy. Miattad nem megy, mert mindenhol ott vagy.

olvass tovább

Köszönet az igaz barátoknak, ők az élet különleges fűszerei

Bármilyen nehéz ponton vagyunk életünkben, bármilyen kilátástalannak tűnik is helyzetünk, ha igaz barátok vesznek körül, a legsötétebbnek tűnő éjszakát is fényes csillagok ragyogják át. Ők azok, akik fáklyaként világítanak utunk során, bármikor számíthatunk rájuk, és ha azt hinnénk, hogy saját fényünk kialvóban van, megmutatják, hogy milyen erő rejlik bennünk és milyen erős is a lángunk.

olvass tovább

Amíg a szívemben vagy, más nem tud megérkezni

Csinos kis szobát rendeztem be neked egykor a szívemben, egy pici, de ékes, rejtett zugának bérlője vagy már hosszú ideje. Azt hittem rég túl vagyok rajtad, és a kapcsolatunk minőségét megfelelően vagyok képes magamban helyretenni. Ugyan miért lehetne az gond, hogy ettől függetlenül a szívemben a “különleges” feliratú szobában őrizlek, ettől még szerethetek mást, megmászhatok ismeretlen hegyeket, és szerelmes lehetek a szemeimet kápráztató új árnyalatokba. Nem igaz?

olvass tovább

Amikor a barátságból több lesz: szerelem, kapcsolat vagy csak bonyodalom?

Van egy pillanat, amit mindannyian ismerünk, még ha soha nem is mondjuk ki hangosan. Egy pillanat, amikor a barátod szemébe nézel, és valami megváltozik. Nem tudod pontosan, mi az – talán egy mosoly, ami több, mint puszta kedvesség, vagy egy érintés, ami túlmutat az ártatlan kapcsolódáson. Ilyenkor a levegőben lappangó feszültség érezhető, és hirtelen rájössz, hogy a barátságotok már nem olyan egyszerű, mint ahogyan kezdődött.

olvass tovább

Kell a megfelelő közelség, de a távolság is - Ha szeretsz valakit, adj neki teret

Nem vagyunk ugyanazok, mint húsz éve. A tegnapi énünk is más, mint ma. Te sem vagy ugyanaz és ő sem. Lehet pont az fogott meg benne, hogy annyira más. Tetszett. Rajongtál érte, hogy kiáramló, impulzív, tele ötletekkel, szabad és örökké vidám. Tökéletesen kiegészítve visszafogott, szabályozott világodat. Tőle felvillanyozódtál, új életet kaptál. Teljesen magával ragadott, majd jött a szerelem, amiről nem véletlenül mondják: „vak”. Igen, mert a jót akarja látni és láthatatlanná teszi a kevésbé vonzót. Fókuszod az élményen tart, amit hozzád ad. A másik is pont így lát téged. A racionális, tervező, antiszeleburdi, megbízható énedet. Rád lehet számítani.

olvass tovább

Amikor a falaid győznek

Nem olyan fából faragtak, aki bármit is könnyen feladna és az élet folyamatosan tanít az alázatra és a türelemre. Megértettem ezeknek a fogalmaknak is a szükségszerűséget és megtapasztaltam már jótékony hatását is.

olvass tovább

Az önbíráskodás zsákutcája

”Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz… “ (Edmond J. Lawrence)

olvass tovább