2. Király Eszter írásai
Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.




Igazi boldogságra csak egyenrangú kapcsolatban lelhetünk

Aki szeretne boldogságban élni valakivel, annak meg kell tanulnia boldogan élni egyedül. Persze ne túl sokáig, és ne bezárt szívvel, mert hozzászokást eredményez, szomorú életstílussá válhat. Akik elég bátrak voltak az egyedülléthez is azokra kevésbé jellemző, hogy elsietnék a dolgokat, és ki tudják mondani a következő szavakat: készen állok, hajlandó vagyok, kíváncsi vagyok. Ezek nélkül nem lehet új párkapcsolatot kezdeni.

olvass tovább

Ha a szeretet valódi, akkor is hűséges maradsz, amikor nehéz szeretni

A hűség döntése csendes, belső ünnepség, önmagamnak tett ígéret. Semmilyen Isten és ember előtt köttetett fogadalommal nem függ össze, nem függ össze csinnadrattás esküvővel és bármilyen egyház előtt tett holtomiglan-holtodiglan ígérettel. A fogadalmat egyedül teszem, szívemre tett kézzel, vagy a nélkül, a lényeg, hogy valójában nélküle állok ott és akkor, mert a hűség egyszemélyes jelenlét. Csakis magamhoz maradok hű, ha hozzá hű leszek.

olvass tovább

A modern románcok egyre ritkábban végződnek happy enddel

Megváltoztak az idők. Sok a csend, a félbehagyott mondat, az elhallgatott, kimondatlan igazság. Manapság nehéz szeretni, nehéz jól szeretni, és talán túlságosan is akarjuk. Már máshogy gondolkodunk szerelemről, kötődésről, intimitásról. Máshogyan rangsoroljuk a szerelmet, közénk kúszik a bizonytalanság, és a gyötrő megfelelési vágy a másik által felállított, hamis, sosemvolt ideálképnek.

olvass tovább

A szeretni nem tudó férfi

A szeretni nem tudó férfi szorosan ölelt álmában, de valójában nem hagyta magát szeretni. Senkit nem engedett közel, nem fordította ki a lelkét, nem nyitotta meg a szívét. Egy élesített, beriasztott állapotban lebegett, és soha nem pihent, folyamatos lelki önvédelemre, állandó készenléti állapotra ítélte önmagát.

olvass tovább

Minden tévút jó valamire

A szívleckék kemények, direktek és sosem köntörfalaznak. Sokszor gyorsabbak, mint egy szívlövés, váratlanul érnek, felkészülni, védekezni sincs időm. Hiába tartom magam elé védelmi pajzsként az újonnan megtalált életcélom, a szívleckék pillanatok alatt ráébresztenének arra, hogy tévúton botorkálok, ez nem az én utam.

olvass tovább

Úgy szeretsz, ahogyan gyerekként szerettek

Már gyermekkorban eldől, ki, mennyire lesz alkalmas érzelemdús kapcsolatra. Az első anyai érintések a jelzésekre, a sírásokra való reagálása mind ott van mélyre szorítva tudattalan emlékeinkben, és a bizalom, és az elfogadás szintjein, akarva akaratlan előhívjuk kapcsolatainkban.

olvass tovább

A nő, aki csak szexre kellett

A nő, aki csak szexre kellett, valójában még mindig igazgyöngynek képzeli magát. Valaha az is volt, egy megfejteni való feladvány, egy misztikum, de szépséges testének mezején sajnos nem állított fel beléptető kapukat, sem sorompókat, ezért a férfiak szabadon bejárhatták őt, portyázhattak a testén, ameddig csak akartak, használhatták őt ivókútnak, vagy éhes hím-etetőnek.

olvass tovább