Kinek kell a bonyolult nő?

Bonyolult vagyok, ezért nehéz engem szeretni. Bonyolult nő, bonyolult érzelmekkel, és bonyolult élettörténettel. Makacs vagyok, mert makacsul ragaszkodom az elveimhez, nem adom alább a szerelemnél, nem fekszem önként lélektelen gyönyörkeresők lábai elé, és elsétálok onnan, ahol semmi keresnivalóm. Bonyolult vagyok, mert magasra teszem a mércét, mert túl sokat tépelődöm, mert mindent meg akarok magyarázni, átbeszélni, nem érem be félmegoldásokkal, és nem kötök kényszer kompromisszumot.

Bonyolult vagyok, mert túl érzékenyen reagálok a történésekre, a szívemre veszem, és ami másnak kézlegyintés, az nekem napokig tartó tépelődés. Nehezen lehet kibontani engem, fokozatosan, rétegről rétegre kell, hogy haladj. Bonyolult vagyok, mert nem bízom meg egykönnyen akárkiben, nehezen fogadok a szívembe messziről jött embereket, akik azt mondanak, amit akarnak.

Nem hiszek a felnőttkorban köttetett barátságokban, azok csupán felszínes érdekkapcsolatok. Nem szeretem, ha nem vesznek komolyan, ha érzéseimet elbagatellizálják, és nem szeretek szép játékszer lenni, amire nem vigyáznak, amit ha megunnak, akkor kidobnak és összetörnek. Miértjeim vannak, és ezekre választ várok, jelekre figyelek, és már nem engedem, hogy csupán kellemes időtöltés, esztétikai élmény, monotónia elleni dekoráció legyek valaki számára. Bonyolult vagyok, mert tesztelem az emberi kapcsolataimat, szelektálok, és rostán szűröm őket, nem adom már a figyelmem, az odaadásom, a szeretetem akárkinek. De ha valaki kiállja a próbát, az egy életen át kopogtatás nélkül bejöhet hozzám.

Ha mi ketten találkozunk, két világ találkozik egymással, bonyolult, rejtelmes múlttal, és kifürkészhetetlen jövővel. Kezdetben csak a felszínek érnek össze, és ahogy kapcsolatunk egyre mélyül, és meghittebb lesz, a középpontjaink is elkezdenek kapcsolódni egymáshoz. Amikor felfedezed a lélek szépségét, a lélek báját, akkor már nem számít, hogy érzelmileg túl bonyolult vagyok. Akkor kibogozod a legbonyolultabb, a legreménytelenebbnek látszó csomókat is. Ha türelmetlen, értetlen, gyáva, érzelmileg éretlen vagy, és megijedsz a kihívástól, akkor csak rángatni fogod azt a kusza csomót. Minden rosszabb lesz, a csomó még szorosabbá válik, te kudarcot vallasz, és elsétálsz. Nem akarsz dolgozni, kínlódni, lelkizni, feltárni. Oda mész, ahol könnyű, ám de tompa az élet, ahol csupa kacaj minden, de valójában csak sivár, kietlen érzelemsivatag. A könnyűt, a megugorhatót keresed, nem kell kihívás, így is van elég bajod. Pedig mennyire nem tudod, ahol magasra helyezik a mércét, ott soha nem fogsz unatkozni. Mert egy bonyolult nő mindig meglep majd egyénisége sokszínűségével, és ahol magas a mérce, ott több a jutalom is.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.