„Számomra csak kétféle nő létezik: istennő, és lábtörlő.” Picasso lételeme volt a szerelem, ritkán volt egyedül, életében és ágyában sok nő megfordult, folyamatos női jelenlétre, állandó múzsára volt szüksége. Életének kilencvenkét éve alatt számos női arc és test ihlette meg, és köszönnek vissza a festményein.

Minden egyes művészi korszaka egy-egy újabb nő színrelépésével függött össze. Alkotásain keresztül nyomon követhetjük a nők iránt tanúsított összes érzelmét, szeretetét, gyűlöletét, testi vágyát, örömét, haragját, boldogtalanságát, a vásznon ábrázolt nők mind lelkivilágának sokszínűségét tükrözik. Életének múzsái soha nem találhattak lelki megnyugvást mellette. Kettő öngyilkos lett, kettő megőrült, egyikük természetes halállal halt meg kapcsolatuk negyedik évében. A maradék kettőnek is voltak enyhén szólva törékenyebb korszakai. A Mesternek több száz, névtelen futó kalandja is volt, egyetlen közös volt bennük: mindegyiküket megcsalta.

A művész első komolyabb kapcsolatát Fernande Olivier, a szobortestű, buja vörös szépség jelentette, aki nem éppen férfiideálként emlékezett vissza rá: „Alacsony, fekete, zömök, nyugtalan és nyugtalanító. Félszeg mozdulatok, nőies kéz, szegényes göncök.” Picasso a kék korszakából ekkoriban lépett át a rózsaszínbe, és megalkotta a kubizmus első és egyben legjelentősebb művét, az Avignoni kisasszonyokat.

Eva Gouel festő egyetlen olyan szerelme, akiről nem készült portré, de a rá utaló „Ma Jolie” kifejezés több képén látható. A kapcsolat tragikus véget ért, Eva tuberkulózisban fiatalon meghalt. Picasso magába roskadt, bár akkor sem bírt férfiszenvedélyével, amikor Eva a halálos ágyán feküdt, párhuzamos viszonyt folytatott egy, vagy több „szép, és fiatalos” múzsával. A nő halála után Picasso két évre visszavonult. Később megismerte Olga Koklovát, a soron következő feleségét, róla készítette az Egy hermelingalléros nő című portrét. Olgától született első fia, Paulo. Az orosz hölgy hagyományos, konvencionális polgári ízlése miatt kevés volt a művésznek, gyorsan ráunt. Az asszony emellett betegesen féltékeny volt. A házassága alatt született alkotások mind boldogtalanságról és hiábavaló vágyakozásról szólnak.

A Mester, ahogy öregedett, egyre fiatalabb lányokat választott társul. A 17 éves lánnyal, Marie-Thérèse Walterrel még akkor ismerkedett meg, amikor Olga még a felesége volt. Közös gyermekük is született, Maya. Marie volt az egyetlen nő Picasso életében, aki nem intelligenciájával, hanem szexuális vonzerejével fogta meg a férfi fantáziáját. Olga halála után kérhette csak meg a kezét, ő azonban ekkor már nemet mondott. Évekkel később Marie-Thérèse felakasztotta magát.

Kevesen tudják a kivételes művészről, hogy szadomazochista hajlamát múzsáin élte ki. A számtalan nő közül a jugoszláv Dora Maar, aki maga is elismert fotósként dolgozott, első látásra elvarázsolta Picassót késes performanszával (Dora egy étteremben, a szomszéd asztalánál döfködte ujjai közt az asztalt, míg meg nem sebezte magát a késsel) valamint kifogástalan spanyol nyelvtudásával. A különc művész meghívását hamar elfogadta, és a kezdeti modellkedésből kilenc éven át tartó viszony bontakozott ki. A nála 26 évvel idősebb férfi hamar felfedte különleges, tabudöntögető kívánalmait a nő előtt, hogy valósággal rajong a szadomazo szexért, és a szerepjátékokért.

• művész picasso

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!