Miért vagyunk néha elhallgatók és elferdítők? Egyetlen mondattal össze lehet foglalni: az igazság nem tesz jót. Úgy kezeljük az igazságot, mintha fölöslegesen felírt gyógyszer lenne, ezért be sem adjuk a másiknak, akit szeretünk. Az igazság-dózis csak fölösleges adalékanyag volna, csak rosszat tesz, mérgez, vitát szít, bonyodalmakat okoz, magyarázatot vár, és eltávolít egymástól.

A kegyes hazugságot a szeretet vezérli. Nem érdemes boncolgatni, belekötni, kérdőre vonni. Kíméletből alkalmazzuk, mert a teljes igazság fellebbentése inkább rombol, mint épít. A fátyol ezért szépen takar, nem firtatjuk, nem háborgatjuk, sokszor, még az emlékeinkből is elhessegetjük, ne zavarja mindennapjainkat. A keserű pirulát nem vesszük be, félretesszük, várunk, halogatunk, időt akarunk nyerni. A kegyes hazugságok ártalmatlanok, valaki kíméletből, szeretetből, kegyelemből értünk teszi.

Az is előfordul, hogy soha meg nem valósult álmokat kergetünk, azokkal béleljük körbe magunkat, olyan jó hozzábújni délibábos ábrándjainkhoz, látjuk magunkat, ahogyan legálisan és megérdemelten örökös tagjai vagyunk a rendezett életűek klubjának. Vizualizálunk álomházakat, álomautókat, szépek, irigylésre méltók vagyunk. Önmagunknak sem valljuk be, hogy hazugságban élünk, mert fogalmunk sincs róla, hogy téves emlékezők, és kényszeres hazug vizualizálók vagyunk, kifelé tehát marad a színes kirakat, és a retusált kép, a photoshoppolt valóság, az agyonretusált múlt.

A közhiedelemmel ellentétben nem a férfiak orra nyúlik meg gyakrabban lódítás miatt, hiszen bizonyított tény, hogy a kényszeres igazság elferdítés közel azonos a két nem esetében. Miért hazudnak a nők? A nők inkább a kegyes hazudozók, vagyis azért vetítenek, hogy másokat megkíméljenek a csúf igazságtól. A férfiak általában céljaikat akarják elérni egy-egy durva ferdítéssel.

Létezik „becsületes hazugság”? Igen, vannak olyan emberek, akik folyamatosan ködösítenek, és tudatában sincsenek annak, hogy amit állítanak, nem felel meg a valóságnak. A konfabuláló személy, ha „rajtakapják”, hogy valótlant állított, nem ismeri ezt fel, meghamisított emlékképei védik, áltatják, és illúziókban ringatják. Elképzelhető az is, hogy egy hamis emlékkép helyett azonnal új elméletet gyártanak. A konfabuláció és a hazugság között különbség van, ők nem azok az emberek, akik saját önző érdekükben nagyot mondanak, elhitetnek másokkal blődségeket, amelyek sosem léteztek, és közben dörzsölik a markukat, hogy megint jól átverhettek valakit. Nem tudatosan teszik mindezt, nem szándékosan akarnak szemfényveszteni, hiszen ők is elhiszik, amit kitalálnak. A konfabuláció az amnéziához kötődő emlékezeti zavar, ha bizonyos tényekről, eseményekről vagy élményekről szóló emlékeink hiányoznak, helyüket kitalált emlékekkel töltjük ki.

• hazugság hazugság jelei konfabuláció

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!