A férfi tettekkel mutatja ki, hogy szeret

Az ifjúkori hév lanyhulása, és az eltűnt idő nyomában való menetelés mintha magával vitte volna a férfiak verbális kommunikációra való könnyed képességét is. Persze, ők is átestek jó pár súlyos szívtöréses baleseten, páncélt is növesztettek, védőruhát is hordanak, sőt álarcot, és legnépszerűbb védekezési technikái a vasálarcos macsó és az érzéketlen rosszfiú jelmezek.

olvass tovább

A közöny a nő halálcsókja

Ha a nő szeret, akkor beszél hozzád. Akkor tombol, kiabál, hisztizik, sír, elpanaszol, kérdőre von, magyarázatot vár, és gondolkodás nélkül, az arcodba borítja a sérelemzuhatagot. Nem burkolózik némaságba, nem hagyja, hogy az értetlenség, csendes, kommunikációmentes, különálló, gyűlölet-szigetekre sodorja az egykori szép szerelmet.

olvass tovább

Én addig szeretek, amíg a szívemmel látlak

Várakozom, elfogadok és befogadok. Megteremtem a harmóniát, a hangulatot, a fényt, az árnyalatokat. Te is tudod már, ahol valódi szeretet, a gondoskodás, támasz, biztonság, életegyensúly van, ott mindig jelen van a Nő, jelen vagyok én. Mindig azt mondod, hogy minden fontos irány meghatározása férfijelenlétet követel, de hidd el, női szív, női kezek, női jelenlét nélkül nincs valódi esély.

olvass tovább

Férfiak, akiktől menekülni kell

Mikor kell menekülőre fogni? Melyik az a pont, amikor úgy kell istenhozzádot mondani egy kapcsolatnak, hogy vissza sem nézünk a vállunk felett? Mikor kell mégis szedelőzködnünk, annak ellenére, hogy polipkarok tapadnak ránk, és együttes erővel tartóztatnak, utolsó esélyért esdekelve? Jelek vannak. Jelek, melyekből olvasni és tanulni kell, nem paranoiás aggódalommal, hanem okos, felnőtt női tudatossággal.

olvass tovább

Neki megadom magam

Volt egy olyan pillanat. Amikor odalépett hozzám és kivett a kezemből minden önvédelmi fegyvert. Az önvédelmi fegyvereim jól működtek az elmúlt években, kiválóan forgattam a bizalmatlanság, a félelem, a gyanakvás és a zárkózottság kardját. Szemlesütve, görbült gerinccel álltam ott, és önszántamból adtam oda, beszélnie sem kellett hozzám, sem suttogva, sem meggyőzően, nem kellett kicsavarnia a kezemből, nem kellett, hogy ledobjam a lábai elé.

olvass tovább

Levél a férfihez, aki elhitette velem, hogy fabatkát sem érek

Tudom, hogy olvasod. Ki kell azonban ábrándítsalak, téged soha nem akartalak megszólítani ezzel a levéllel, mert valójában önmagamnak írtam. Hogy végre, utoljára kilélegezzem a dühöt, a frusztrációt, a bűntudatot, és a gyűlöletet. És belélegezzem a közönyt. Érzelmi ridegtartásban éltem melletted, és bevallhatom, már a kezdet kezdetén éreztem a zsigereimben, valami nagyon nincs a helyén ebben a furcsa kapcsolatban.

olvass tovább

Egy nőt nem megérteni, hanem szeretni kell

Mit szeretnénk mi tőletek, férfiak? Vegyétek észre a valódi női ragyogást, és különböztessétek meg az álságosan csillogó, hamis imitációktól. Legyetek igazi gyöngyhalászok, kapargassátok meg a felszínt, és csodálkozzatok rá, mi minden rejlik alatta. A hamis utánzatokról hamar kiderül majd, csak az életet keserítik meg, pókhálócsapdájukból viszontagságos úton, legtöbbször fájdalmak árán menekülhettek.

olvass tovább