Így köteleződtünk el

Megadtam magam a szerelemnek. Letettem minden önvédelmi fegyvert, pedig már majdnem tökélyre fejlesztettem a jelképes kardforgatást, már kiválóan űztem az amazonoknak való harcot a férfi ellen.

olvass tovább

Így viselkedik egy Nő a szerelemben!

Egy ízig vérig Nőnek nincs bizonyítási vágya az élet férfias területein, nem akar mindenáron dominálni, markáns, maszkulin vonásokat növeszteni. Nem akar férfiasabb lenni a férfinál. Életét nőies prioritások alapján vezeti és építi, fontos számára a családalapítás, a fészekrakás, a szeretteiről való gondoskodás, de a saját tempója szerint él, nem sietteti a dolgokat, és nem kapkod.

olvass tovább

Elmondd, vagy sem? - Mennyi titkolózás fér bele egy kapcsolatba?

Elfogadható egy párkapcsolatban ha a feleknek vannak titkaik? Az amőbapárok teljesen összefonódva, harmonikus szimbiózisban élik mindennapjaikat. Életüket a többes szám bejáratott és kényelmes dualizmusa hatja át, lásd barátaink, hobbink, szabadidőnk, kedvenc filmünk, olvasmányaink, a sport, amit űzünk. Napirendjüket, munkaidejük kezdetét és végét is egymáshoz igazítják, amivel egyébként semmi baj nem lenne, hiszen mindenki azon igyekszik, minél több időt tölthessen el a kedvesével.

olvass tovább

Végzetes női hibák egy induló párkapcsolatban

Egy ígéretesnek induló kapcsolat egyszer csak megszakad. Pontosan a legjobb résznél, amikor már egészen beleéljük magunkat, kezdjük kitárni berozsdásodott szívkapuinkat, és egyre inkább hisszük, hogy nem lányregényes közhely a szerelem első látásra. Nagy titokban, csak úgy magunknak suttogva, még a jövőt is tervezgetni kezdjük.

olvass tovább

Látod, ezért hagy el minden férfi

Milyen a nő, akit mindig csalódik? Színe veszett, bátortalan, halk szavú, megfelelni vágyó, elfogadásért esdeklő. Nem neki kellene hódítani, őrült módon katicákat hajszolni. Csak finom, nyugodt, magabiztos nyugalomba kellene helyezkednie, majd hagyni, hogy ezrével érkezzenek a katicák, ezrével érkezzen a szerelem.

olvass tovább

A találkozások mindenképpen létrejönnek

A szabadság egyedül az elmében létezik. A hozzáállásom határozza meg, mennyire engedem, hogy a külső tényezők gúzsba kössenek, vagy befolyásolják világlátásomat. Egy folyópart megnyugtató csendjében érezhetem, hogy szabad vagyok, hogy senki és semmi sem korlátozza gondolataim szabad áramlását, egészen addig, amíg egy tőlem független erő meg nem szakítja ezt az idillikus állapotot: elered az eső, vihar van készülőben, vagy szélvihar kezd tombolni.

olvass tovább