Ha a nő túl sokat ad

Ha a nő túl sokat ad, nem elégszik meg azzal, amit a férfi önszántából nyújt: többet akar. Sok nő már a legelején elrontja a kapcsolatot, legtöbbször az első hónapban. Ugyanis nem ad feladatot, nem várakoztat, nem engedi, hogy a férfi fantáziáljon és vágyjon. Nem teremt hiányérzetet, és nem hagy felfedezni valót.

Az induló párkapcsolatok első időszaka rendkívül fontos. Ekkor dől el a férfi számára, hogy a nő mennyire jelent kihívást, milyen magasra helyezi magát, és mennyire önálló, autonóm személyiség. A nők legnagyobb hibája, hogy rögtön az elején kifordítják a lelküket, és mindent odaadnak, kiteregetik az összes lapjukat, abban a reményben, hogy majd kapnak is valamit.

A vonzalom, a szerelem, a kémia ébredhet első látásra, de a férfinek elemi szükséglete a hódítás, hogy akadályokat ugorjon meg, és a nő legyen különleges jutalom, csodás ajándék, végállomás, ahonnan majd nem tágít tovább egy lépést sem. A férfi nem akkor köteleződik el, ha azonnal mindent a lábai elé terítenek. Valójában egy nőnek nyugton kellene ülnie csáberejének és magabiztosságának biztos tudatában, és engedni, hogy a férfi hódítson. Mert bármilyen hihetetlen, a mai férfiak is tudják, mi a „széptevés”, udvarlás, hódítás. Egy kapcsolat a legtöbb esetben akkor válik tartóssá, ha a férfi hódítja meg a nőt. Ha a nő többet ad, mint amennyit kap, vagy mindent odaad, még mielőtt ő kapna valamit, maga idézi elő a csalódást, és előbb utóbb elveszti szexepiljét.

„De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...”- mondta A kis herceg. A mai embernek azonban nincs ideje, nincs türelme kivárni, hogy a jó dolgok megérkezzenek hozzá.

Folyamatos időhiányban szenvedünk, a kapcsolataink is szélessáv sebességgel kötődnek, nem marad idő vágyakozni, nincs várakozás, tűkön ülés, izgalom, nincsenek fantáziák, vágyak, elképzelések, csalogató részletek, nincs kézfejen felejtett finom, igéző, hívogató parfümillat. Pedig ez a várakozással teli periódus pontosan arra való, hogy „megágyazzon” a vonzalomnak, mert egy kapcsolat megéréséhez, elmélyüléséhez idő kell, csak így fejlődhet hosszabb távon erős kötelékké.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.