Vigyázz a szavakkal! - Miután kimondtad, már csak megbocsátani lehet, elfelejteni nem

A szóbeli bántalmazás önbizalomhiányból fakadó, amolyan „majd én megmutatom ki az úr a háznál” játszma. A tét a hatalom birtoklása. Verbális bántalmazó ugyanúgy lehet nő és férfi. A „gyengéd erőszak”, a piszkálódások, degradáló megjegyzések nagymesterei éppen a nők, a férfiak pedig hajlamosak magukba zárni a problémát, mert nem akarnak gyengének, férfiatlannak tűnni.

A lelki terror és a folyamatos elfojtás, tagadás, életfogytiglan tűrés nem csak a párkapcsolatot mérgezi módszeresen, hanem pusztító hatással van az elszenvedő fél egészségére is, és állandó, feldolgozhatatlan stresszt jelent. Egy egészséges, stabil, boldogságot, megelégedettséget hozó kötelék az egekig emel, de egy egészségtelen párkapcsolatba bele is lehet betegedni.

A feszültség pedig egyre csak gyűlik, ami végül az elviselhetetlenségig fokozódik, majd egyszer csak indokolatlan intenzitással robban, egészen bagatellnek tűnő, érthetetlen, véletlenszerű szituációkban. Az elfojtás hatására ráadásul állandó felfokozott állapotba kerülünk, ami fizikai tünetekhez, szorongáshoz, végül teljes kiégéshez vezethetnek.

Hogyan manipulál egy szóbeli bántalmazó? Finom szenzoraival megérzi a gyengeséget, és érzelmi megfélemlítéshez folyamodik. Mérgező szavakkal, elszigeteléssel, emberi kapcsolatok leépítésével próbálkozik, neki olyan emberrel van maradása, aki önként, önbecsülését, önbizalmát végképp elveszítve egészen picire töpörödik. Számára a támaszkereső személyiség a megfelelő ember, kizárólag lelki, szellemi dominanciával lehet rá hatni. Mit takar pontosan a verbális agresszió fogalma? A szóbeli bántalmazás eszköztára kimeríthetetlen, lehet szimpla viccnek álcázott leszólás, a szavak mégis ütnek, és kegyetlenül célba találnak, aztán a bántalmazó mosolyogva közli, hogy csak viccnek szánta, és mily szörnyű, hogy már a humorérzékünket is elveszítettük. Műmosoly, heves bólogatás, látszólagos együttműködés, álharmónia. Idegesítő csendek, szurkálódó beszólások, áskálódás, intrika, szarkasztikus ugratás, tőr a szívbe. „Hogy te mennyire nem érted a humort! Csak vicceltem, most miért fújod fel ennyire? Mindent túlreagálsz.” Ferdítés, halogatás, szétmálló adott szó, ellenérvek visszadobása, folytonos kibúvó keresés. Az áldozat érzékeli a fölé magasodó, domináns magatartást, és bólint, megadja magát, mert nem találja többé a szavakat, nincsenek már érvei, sőt még ő kér bocsánatot.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.