„Attól, mert az ember készít egy jó filmet, még nem azt jelenti, hogy bármilyen másik filmet meg tudna csinálni" - Breier Ádám, filmrendező

Az interjú második része, amiben a Lefkovicsék gyászolnak rendezője többek között a szeretetnyelvek fontosságáról, és a férfiak szerepéről beszél a feminizmusban. De azt is megtudhatjuk, hogy vajon mit akarhatott maga a költő, mikor létrehozta ezt az alkotást. Március 12-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz lehetőséged, hogy a vetítés után egy különleges beszélgetésben vehetsz majd részt: Breier Ádám filmrendező, Várhegyi Rudolf hangmester, Márkos Albert zeneszerző, valamint Jávorka Ádám és Móser Ádám között.

olvass tovább

Breier Ádám: „Bemutatni a zsidóságot a Holokauszt nélkül – már egy kicsit egészségtelennek tartom, hogy egy bizonyos traumához nyúlunk mindig vissza”

2024. február 22-től válik elérhetővé a mozikban Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A hivatalos premier a Művész Art Moziban jön létre, ahol a vetítés után Nyáry Luca és Turai Barna fog beszélgetni mindarról, amit láttak vagy épp gondolnak a téma kapcsán. Biztosan szóba jön majd a zsidó önazonosság, vagy épp a nagynevű főszereplők mint Bezerédi Zoltán és Szabó Kimmel Tamás. Mi inkább arról beszélgettünk a rendezővel, hogy milyen hatásai vannak a kubai tanulmányainak, hogy kiváltott-e belőle nagyfokú bizonyítási vágyat az, hogy nem nyert felvételt a budapesti Színművészeti Főiskolára, vagy éppenséggel miért is fontosak a szeretetnyelvek az emberek között.

olvass tovább

„Soha életemben nem mosogattam, nem tudom miért, valamiért olyan megalázó” - Január 28-ig Reigl Judit kiállítás van a Műcsarnokban

Némedy Reigl Judit: 1923. május 1, Kapuvár. 2020. augusztus 7, Franciaország. S mi van e két évszám között? 50-es évek, női és férfi hierarchia, ecset nélküliség, szürrealizmus, rejtett önarcképek, „munkás paraszt barátság” címmel ellátott bújtatott megfestése a szerelemnek, ami két nő között született meg a 40-50-es években. Egy 2012-es interjúban mondta azt Judit, hogy Betty Anderson volt számára az értelem, a festészet pedig az élet. A festőnő 1950-ben disszidált Párizsba, ahol az első útja a Louvreba vezetett, hogy megnézhesse a Mona Lisa-t. Csak ennyire volt igazi művész.

olvass tovább

„Egy Renoir sosem használ feketét. Egy festmény mindig legyen szívet melengető és vidám” - Meghosszabbított Renoir kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 2024 január 21-ig

A Renoir vérvonalat jelenleg és egyelőre a festő dédunokái tartják életben: a 60 éves színésznő Sophie Renoir és testvére, a 82 éves operatőr-forgatókönyvíró Jacques Renoir. A 2012-ben bemutatott és Cannesban versenyzett Renoir egyik forgatókönyvírója Jacques Renoir volt: e film a festő utolsó éveit vette alapul, az első világháború alatt.

olvass tovább

Mi köze a házasságnak a szerelemhez? - Máté Gábor és Grecsó Krisztián közösen a Katona József Színházban

A Tíz Eszkimó című színdarabot Grecsó Krisztián írta azután, hogy a Katona József Színház igazgatója és rendezője Máté Gábor, felkérte őt egy olyan darab megírására, ami elejétől a végéig a mai magyar társadalomra reflektál. A bemutató 2022. december 17-én volt, az előadás pedig szünet nélkül 1 óra 35 perces. Kicsivel több mint egy évvel később, 2023. december 31-én láttam, és az ijesztő benne az, hogy mennyire aktuális még mindig.

olvass tovább

“Te egy fázis vagy, amit megköszönnek, hogy mennyi mindent mutattál” - Dzsúdló egy tipikus Y generáció: a baby boomer-, az X- és a Z generáció közti összekötő híd

Ha a 2023-as évemet kérdezzük, akkor biztosan azt mondta volna nevetve, hogy nincs az az Isten, amiért elengedne egy Dzsúdló koncertre. Ez csak a sorssal való megszokott kölcsönös játékunk: ő így mutatja meg, hogy törődik velem, én pedig így maradhatok az, aki újra és újra szembeszáll Istennel.

olvass tovább

Tényleg nem bűncselekmény az sem, ha a bántalmazó azt mondja, valami megtörtént, holott nem történt meg?

Minden ötödik embert ér valamiféle atrocitás. Csak minden negyedik ember mer teljesen őszintén beszélni a lelki részről, a traumákról, az érzésekről, a bántalmazásokról. A verbális bántalmazásnak általában nincsenek fizikai jelei; nem történik tettlegesség. Viszont ettől még a nyoma nagyon is megmarad bennünk. Nem az számít, hogy mikor, hány évesen történik meg velünk az erőszak, hanem az számít, hogy egyáltalán átéltük.

olvass tovább

Egy köszönömmel és egy kérek szépennel bármit elértek

Minden ember más és más, ebben mindenki egyetért. A vendéglátóipar és a kereskedelem az, ahol ezek az eltérések egy egységbe fordulnak át: jó, és rossz értelemben egyaránt. Mintha az itt dolgozók fejére rá lenne írva, hogy velük bármit meg lehet tenni, mert mindent elviselnek. Lehet bunkózni, lehet nem köszönni, lehet okoskodni, lehet kiélni a belső frusztráltságot, lehet hülye kérdéseket feltenni, hiszen az eladó/pultos azért van, hogy mindent elviseljen. Vagy el lehet mesélni egy egész élettörténetet, igen, ilyen is van, de ez még a jobb variáció.

olvass tovább