Kövess minket Facebookon.
Szabó Rebeka
Lezárult egy korszak. Elengedjük egymás kezét, és ennek valamiért így kellett történnie, ezt mi is tudjuk. Sóhajtunk egyet, de elfogadjuk, hogy az élet már csak ilyen. De mi történik akkor, ha kérdéseink maradnak?
olvass tovább
Várszegi Réka
Legyünk őszinték: csalódni marha rossz érzés, talán az egyik legrosszabb…Amikor az ember valami szépet, jót, igazán magasrendűt, és szupergigamega klasszat vár, és szembe találja magát egy – legjobb esetben is – átlagossal.
olvass továbbBocsánatot kellene kérnem. Bocsánatot kellene kérnem magamtól. Hogy annyi éven át másoktól vártam mindent, amit magamnak kellett volna megadnom.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Nagyon nehéz az embernek ránézni, főként rálátni saját magára. Kifelé tekintünk. Másokat figyelünk, mások velünk szemben tanúsított viselkedéséből leszűrve határozzuk meg adott reakcióinkat. És csodálkozunk, hogy mások fájdalmas viselkedését magunkba engedve a pillanat végül nekünk fáj. Felnőtt testbe zárt gyermekek vagyunk.
olvass tovább
Várszegi Réka
Annak ellenére, hogy a pozitív gondolkodás és a motiváció hívei erre egyértelműen harsány igennel válaszolnának még mindig meglepően sok ember küzd az érdemtelenség érzésével. Ennek természetesen az az oka, hogy önmagunk alkalmatlanságának, leértékelésének sebe mélyen van bennünk és a pozitív megerősítések mondogatása ennek a szintnek a gyógyításához már nem elég.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Lelkem mélyén hordom hegeimet és senkinek nem mutatom meg. Láthatatlan könnyek csordulnak arcomon a mosoly álarca mögött. Csodás napra virradunk, mégsem tölti meg a szívem nyugalommal.
olvass tovább
Varga Emese
Tudod mi a legjobb érzés? Jelen lenni. Beledőlni a mostba. Lehajtani a teraszon a reggeli kávéd, úgy, hogy közben nem gondolsz arra, hogy milyen hibákat követtél el, amiket most már nem tudsz újrarajzolni vagy korrigálni. Behunyni a szemed és élvezni a napsütést, úgy, hogy nem aggódsz minden másodpercben a holnapon.
olvass tovább
Mertain Lilla
A tanácsom neked, ha lehetőséged nyílik megismerkedni még egyszer egy nagyszerű nővel, ragaszkodj hozzá, és soha ne engedd el. Talán szerencséd lesz, és a varázslat megtörténik megint, ahogy néha a filmekben szokott lenni.
olvass tovább
Barna Berni
Hajlamosak vagyunk arra, hogy különböző ideákban éljünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy mindent magunkra vonatkoztassunk. Minden történést, ami bár nem velünk történik azonosítunk önmagunkkal, valamilyen mértékben.
olvass tovább
Váczy Gabriella
Mire is vállalkozunk amikor gyógyulás útját választjuk? Hat évig jártam önismeretbe, elolvastam száz meg száz önfejlesztő könyvet, elmentem a hollisztikus gyógyítás irányaiba, az aktuális párjaimmal párterápiába..etc. Azt gondoltam és egyben reméltem, hogy a segítségkéréssel és ahogyan megkezdem a lelkem gyógyítását, közelebb kerülök magamhoz, a múltamhoz, ezáltal javítva a jelen életminőségem.
olvass tovább
Várszegi Réka
Valahol mindannyian tudjuk, hogy az egyik legfontosabb dolog az életben, hogy feltétel nélkül kövessük saját belső igazságunkat! Azt a tudást, amit a „szívünk szava”ként szoktunk emlegetni, belső vezetőként vagy esetleg Felsőbbrendű Énként (személy szerint ezt a kifejezést nem igazán szeretem). Én inkább éberségnek hívom, mert nincs olyan színezete, hogy van bennem (pláne felettem!) „valaki”, aki jobban tudja….
olvass tovább
Barna Berni
Nehéz hetem volt. Érzelmileg nehéz. Mondhatnám, hogy nőként nehéz, mert egészen mély dolgokkal szembesülhetek. Ehhez a szembesüléshez azt hiszem, már leginkább az vezet, hogy rendbetettem a női részemet. Ez elengedhetetlen volt, hogy őszinte figyelemmel tudjak fordulni a férfiak felé.
olvass tovább
Varga Maja
Gyerekként mindenki nárcisztikus, jelentette ki Dr. Máté Gábor. De miért olyan nehéz magunkat rávenni arra, hogy ráeszméljünk, a nárcisztikus is traumákkal küzdő személy és pont olyan, mint mi?
olvass továbbMindannyian sebezhetőek vagyunk, még akkor is igaz ez az állítás, ha foggal-körömmel küzdünk ellene. A sebezhetőségünk felvállalása az egyik legnagyobb erő, amire mindannyiunknak képessé kellene válnia, Ugyanis nincs intimitás sebezhetőség nélkül. Ettől függetlenül ugyanakkor azt is fontos megérteni, hogy miként lehetünk boldogok az érzelmeink tükrében?
olvass tovább
Varga Emese
Volt már olyan, hogy azt érezted, hogy csak egy olyan megálló vagy a másik életében, ahol tévedésből szállt le, vagy azért hogy megpihenjen mielőtt továbbsiet? Hogy te vagy az, aki a másik hátát simítva hallgatja őt, te vagy az, akinek megszorítja a kezét és köszönömöt rebeg, miután kicsavarta a lelkét. Aztán az órájára néz, puha csókot nyom a homlokodra, majd közli, hogy menni kell.
olvass tovább
Dr. Bús Enikő
A nő a húszas évei vége felé jár. Rendkívül intelligens és magasan képzett, tele ambíciókkal. Jó a humora, életvidám, különféle érdekes hobbijai vannak. Szeretik az emberek, mert egyenes. Előtte az élet, bármit elérhet, amit csak akar. Ekkor megismerkedik egy harmincas éveiben járó férfival, akibe beleszeret.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Ez a kérdés az, amit nekem szegezett egy ember, akire mindig is felnéztem...és abban a pillanatban, szíven ütött a kérdés, és egyben a felismerés is.
olvass továbbNem, nem a szőke hercegről akarok írni, bár tény, hogy ez a karakter kiválthatja a meseszerűség érzését, a nagy érzelmeket és a szép fantáziákat egyaránt. Csakhogy a valóság egészen más. A valóság egy bizonytalan, mélyen kötődni és elköteleződni nem tudó férfi.
olvass tovább
Varga Emese
Még mindig hezitálok, hogy kinyújtsam-e a kezem, hogy az ujjaimmal megérintsem az arcodat. Még mindig elkapom a tekintetem, ha úgy érzem, hogy túl mélyre merülnél a lelkemben. Mert még nem szeretlek, de tudom, hogy nagyon is tudnálak.
olvass továbbMintha egy ördögi kör lenne. Minden egyes nap újra belenézek a tükörbe és tudom hol rontottam el. Ilyenkor újraélem a fájdalmat és hazudnék, ha azt mondanám könnyű szembenéznem önmagammal, de tudom ez az egyetlen módja a felépülésemnek.
olvass tovább
