Szilágyi Edina

Az írás számomra nem több, és nem kevesebb, mint lételem. Kifejteni a gondolataimat, szavakba önteni az érzéseimet, feloldozás. Hosszú út volt megtalálni a stílusomat, de végül ráébredtem, hogy az a legjobb, ha azt valósítom meg az írásaimban, ami én magam vagyok: kesze-kusza gondolatörvény, elsősorban az emberi lelket leginkább foglalkoztató témákban. A Stylemagazinnál 2015-ben már jelentek meg írásaim, a jövőben heti rendszerességgel lesznek olvashatóak a szavakba zárt gondolataim.





Szeret még?

A hétköznapok forgatagában nincs időnk gondolkodni, csak a praktikus kérdéseket megválaszolni, és a rutinfeladatokat megoldani. Aztán jön egy nyugodt pillanat, amelybe belehasít egy kegyetlen érzés: Szeret még?

olvass tovább

Egy igazi férfi oldalán lelhetünk rá az igaz szerelemre

Lelkendezve vártam, hogy az élet nagy mérföldkövei megtörténjenek kettőnkkel. Izgatott voltam, milyen leszek feleségként, anyaként, az új szerepek megannyi csodálatos érzést ébresztettek bennem. Tündérmesében éreztem magam, majd huss, vége az idillnek, és egy mézeskalács házikó kalitkájában eszméltem fel, ahová önszántamból, jóhiszeműen léptem be.

olvass tovább

Miután félrelépett

Elvesztettem mindent, ami oly fontos volt az életemben. Mert Ő volt a legfontosabb, az életem legfőbb összetevője. Most azt érzem, hogy bármit megtehetek, hiszen veszteni valóm már nincsen, és ez félelemmel tölt el.

olvass tovább

Ha egy az utunk

Az élet megannyi csodát rejt minden ember számára. És a sok-sok csoda közül - amelyeket egy egész élet áll rendelkezésünkre észrevenni, megismerni, és a szívünkbe fogadni - , egy mégis elkülönül, kissé kiemelkedik, de mégis a homályban bujkál. Ez volna az igaz szerelem, és az azt körülölelő bűvkör.

olvass tovább

Megbocsátás

Néha hiába mondjuk ki, hogy megbocsátunk, egyszerűen nem érezzük a szívünkben ezt az irgalmi állapotot. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyben a léleknek meg kell küzdenie az őt ért sérelemmel.

olvass tovább

Ne a múlt hibái határozzák meg a jelened

Nem baj, ha néha megbotlunk, és letérünk arról az útról, amelyen haladnunk kellene. Hibát mindenki követ el, ez nem vitás. Ki kisebbet, ki nagyobbat, de a botlás mindannyiunk életének a része. A kérdés az, hogy a megtett ballépésekkel mit tudunk kezdeni, mennyit tanulunk belőle, és utána hogyan folytatjuk úgy az életünket, hogy ne a múlt hibái határozzák meg a jelenünket.

olvass tovább

Előbb a szex, aztán kiderül, hogy megéri-e a nő

A romantikus randevúk korszaka lejárt volna? Ciki manapság rózsával köszönteni a kedvest a találkák alkalmával? Ósdi mindaz, amelytől a női szív rózsaszín ködbe burkolózik? Manapság abszolút elfogadott, hogy első körben az úgynevezett kémia működése kerüljön tesztelésre, és ha azzal minden stimmel, utána jöhet minden más.

olvass tovább

Mi van az álarcok mögött?

Egy kataklizma becsapódik az életünkbe, és onnantól kezdve más szemmel tekintünk az emberekre. Vagy mindenkiben keressük a jót, és az értékeket, és elkezdünk hinni abban, hogy mindenkiben ott lapul a jó, mint alapvető emberi tulajdonság. Vagy rettegve kémleljük, hogy ki az, aki a valós arcát emeli felénk, és ki az, aki álarc mögül kémleli a világunkban zajló eseményeket.

olvass tovább

Várj még rám, ígérem, megérkezem

Mi nők gyakran panaszkodunk arról, hogy nem tudjuk, mit szeretne a férfi, hogy szerepelünk-e a jövőképében, vagy csak a jelent tesszük együtt tartalmasabbá. Morfondírozunk magunkban, próbáljuk kitalálni a gondolatait, de a bizonytalanság napról napra elveszi belőlünk az életerőt. És van, amikor mindezt a bizonytalan légkört, mi nők teremtjük meg.

olvass tovább