Kövess minket Facebookon.
Szilágyi Edina
Amikor őszinte szerelemmel érzünk a párunk iránt, akkor megkapjuk a szerelem egy érdekes kis csodáját. Elkezdjük másként látni magunkat, egyre jobban megismerjük a szerelmünk oldalán az eddig tán rejtett, vagy csak észre nem vett tulajdonságainkat.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Rengeteg írást olvashatunk arról, milyen sok szerepben kell teljesítenie egy nőnek, miközben elfelejt önmagának megfelelni. Hangsúlyossá válik, hogy elsősorban magunkkal kerüljünk összhangba, hiszen csak így tudunk teljes odaadással fordulni a szeretteinkhez, az élethez.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Az Idő mindig zavart. Az Idő határozottan szorít egy keretbe. Régen nincsen már szabadság. Az Idő van, és az Idő által körbefogott kötelezettségek. A ma embere folyton azt érzi, elkésett dolgokkal, vagy lekéste a saját életét.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Nem baj, ha néha megbotlunk, és letérünk arról az útról, amelyen haladnunk kellene. Hibát mindenki követ el, ez nem vitás. Ki kisebbet, ki nagyobbat, de a botlás mindannyiunk életének a része. A kérdés az, hogy a megtett ballépésekkel mit tudunk kezdeni, mennyit tanulunk belőle, és utána hogyan folytatjuk úgy az életünket, hogy ne a múlt hibái határozzák meg a jelenünket.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Olykor megrettenünk a magánytól, és az a tévképzetünk jön létre, hogy kizárólag egy kapcsolat adhatja meg számunkra az élet boldogságát, a feloldozást a szürke és borús hétköznapok alól.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Ha bejárnám az egész világot, akkor sem találnám meg azt az érzést, amit te jelentesz nekem. Ugyanazt biztosan nem. Jobbat sem, úgy hiszem.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A romantikus randevúk korszaka lejárt volna? Ciki manapság rózsával köszönteni a kedvest a találkák alkalmával? Ósdi mindaz, amelytől a női szív rózsaszín ködbe burkolózik? Manapság abszolút elfogadott, hogy első körben az úgynevezett kémia működése kerüljön tesztelésre, és ha azzal minden stimmel, utána jöhet minden más.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Mi nők gyakran panaszkodunk arról, hogy nem tudjuk, mit szeretne a férfi, hogy szerepelünk-e a jövőképében, vagy csak a jelent tesszük együtt tartalmasabbá. Morfondírozunk magunkban, próbáljuk kitalálni a gondolatait, de a bizonytalanság napról napra elveszi belőlünk az életerőt. És van, amikor mindezt a bizonytalan légkört, mi nők teremtjük meg.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Felhőket sodor felém a szél, szürkületbe borul az ég. Halk robajjal dörren egyet a harag, s menekvésre inti a népet. Szaladunk a fedél alá, óvó helyet keresünk, elbújnánk, de a hang mindenhová elkísér. Félelmembe fohászfoszlányok sejlenek fel, borzongva állok, mivé lettem. Birodalmak épültek újjá a pusztulásból, erővel, bizakodással, reményekkel. Látták a célt, s küzdöttek érte.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Lelkendezve vártam, hogy az élet nagy mérföldkövei megtörténjenek kettőnkkel. Izgatott voltam, milyen leszek feleségként, anyaként, az új szerepek megannyi csodálatos érzést ébresztettek bennem. Tündérmesében éreztem magam, majd huss, vége az idillnek, és egy mézeskalács házikó kalitkájában eszméltem fel, ahová önszántamból, jóhiszeműen léptem be.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Csalódtam a szerelemben. Talán azért, mert nem jó embert szerettem. Csak illúzió volt ő, sohasem ismertem igazán. És mert nem engedte soha, hogy belelássak a lelkébe, a szívébe, csak arra támaszkodhattam, amit olykor-olykor nagy kegyesen megmutatott önmagából. És ez hol jó volt, sőt, gyönyörű, hol rémes, és fájdalmas. És ebből születtek a kételyek és a félelmek, amelyek között lavíroztam az egyre gyengülő szívemmel.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A sok-sok együtt töltött év után, gyakran úgy érzik a párok, hogy a szerelem eltűnt az életükből. Nincsen meg a kapcsolat elejére jellemző lángolás, és ez megrémíti őket. Félnek attól, hogy mi vár rájuk egy „szerelem” nélküli életben. És ennek következtében előfordul, hogy tágra nyílt szemekkel fürkészik az emberáradatot, annak reményében, hátha újra rájuk talál a szerelem.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A szerelem egy törékeny csoda, amelynek alapja a bizalom. Egy kapcsolaton folyton dolgozni kell, szorgos kis hangyaként kell tenni minden egyes nap azért, hogy működjön. Nem elég életben tartani, jól kell működtetni. De minden erőfeszítés hiába, ha a bizalom elveszett, ha elnyelte a kételyek örvénye.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Vad szél seper végig az utcán. Hideg a tél, s én egyedül didergek. Nincsen kihez hozzábújnom, nem karol át éjszaka senki, nem tudok odabújni a jéghideg tappancsaimmal két meleg nagy talp közé. Elszomorít a magány, vágyom a szerelemre. Vágyom rá, mégis taszítok minden kedvesen közelgő férfit. Meddig lesz még így? Mikor állok majd újra készen befogadni valakit a szívembe?
olvass tovább
Szilágyi Edina
Egy kapcsolatban megannyi lehetőség adódik arra, hogy hibázzunk. És rendre meg is tesszük ezt. Na, nem mintha élveznénk, hogy baklövéseket követünk el, de attól még elkövetjük őket, persze utólag meg is bánjuk ezeket.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Az élet megannyi csodát rejt minden ember számára. És a sok-sok csoda közül - amelyeket egy egész élet áll rendelkezésünkre észrevenni, megismerni, és a szívünkbe fogadni - , egy mégis elkülönül, kissé kiemelkedik, de mégis a homályban bujkál. Ez volna az igaz szerelem, és az azt körülölelő bűvkör.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Soha nem terveztem nélküled az életem. Ha a jövőre gondoltam, mindig benne voltál. Benne voltunk, mi ketten, együtt, egy erős szövetségben. Soha nem hittem, hogy túl kell majd élnem a hiányodat. Soha nem tudtam elképzelni, hogy az, ami kettőnket összekötött, egyszer szétbomlik majd.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Léteznek olyan kapcsolatok, amelyekről úgy vélik a benne élők, hogy eleve elrendeltetett az ő szerelmük, hogy a nagybetűs Sors, őket egymásnak teremtette. Ezek a szerelmek, a legszebb és leggyötrőbb érzéseket tartogatják. Az ilyen szövetségek mélyen beleivódnak a szívbe. Mert a két ember, mintha egy kozmikus varázslat részese volna, úgy élik meg ezt a szerelmet. És ha megtörik, vagy elfárad a kapcsolat, a szerelem mégis ott él a két szívben hosszú időn át, akár örökké is.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Néha hiába mondjuk ki, hogy megbocsátunk, egyszerűen nem érezzük a szívünkben ezt az irgalmi állapotot. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyben a léleknek meg kell küzdenie az őt ért sérelemmel.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Az élet olyan kegyetlenül tud bántani. Megannyi teherrel szór meg, ami alatt roskadoznak az acél lábaink. Szívós, erős, kitartó lábak ezek. Bírják a strapát, egészen addig, amíg a lélek fel nem adja. Mert a lélek a hajtóerő, amit ha támadás ér, hiába vannak acélból a lábak, elgyengülten vonszolják csak a testet.
olvass tovább
