Szentes Flóra Babett

Abban hiszek, hogy mindannyiunkban megtalálható ugyanaz. Rejlik bennünk valamiféle közös mélység, mely sokszor úgy tűnhet, érthetetlenül terül elénk csupán. Mégis azt gondolom, hogy minden érthetetlen könnyen értelmet nyerhet a megfelelő hívószavakra. Minden mozzanatommal azon vagyok, hogy megtaláljam ezeket a szavakat, s írásaimmal megszólíthassam olvasóimban azt, ami mindegyikünkben benne van. További tartalmakért látogass el a „Flóra Babett” néven futó Facebook oldalamra – várlak, s köszönet, amiért velem tartasz!





Földön mondott égi szavak

Nem tudtam, hogy mihez kezdjek. Nem tudtam, hogy hogyan tehetném kevésbé félelmetessé ezt az egészet – neked és nekem. Megijedtem. Nem érzek mást, csak tehetetlenséget. Hisz hiába is segítenék, tulajdonképpen nem tudok semmiben. Ez nem az én történetem, ebben nekem nincsen döntésem.

olvass tovább

Mielőtt megcsókolna a végzet

Utolsó perceim a kínzó, mégis megnyugtató bizonytalanságban. Még bárhogy lehet. Akárhogyan dönthetek, akárhogyan érezhetek. Az életem akármerre vezethet. Bízhatok benne - még azelőtt, hogy felfedné magát – s, aközben, ahogyan szirmait bontja előttem.

olvass tovább

Miattad maradtam

Maradtam, pedig azt sem tudtad, hogy menni akartam. Ihlettél, pedig rég nem hitted, hogy a múzsám vagy. Emlékeztem, pedig az emlékeim vészesen koptak. Álmodtam, pedig a lelkem alig bírta. És hittem, mert a szívem mélyén élni akartam. Miattad.

olvass tovább

Félsz vagy szeretsz?

Szeretni vagy félni: melyik legyen? Muszáj dönteni? Miért kell e kettő közül választani? Lehetne szeretve félni, vagy félve szeretni – szeretni és félni. Persze jó volna nem félni, de ha egyszer tétje van! Akkor sem kötelező félni, mégis megtesszük szorgalmasan. Igazad van.

olvass tovább

Romboljál kislány!

Tudtam létezni két világban, már-már túlságosan is könnyen. Vittem a szívemben mindent, bármi áron magammal cipeltem: bizonyosság, önazonosság alatt ezt értem. Ha illúzió, ha nem, a teljes igazság, a könyörtelen valódiság megszületett bennem. Én szültem. Ez vagyok, ez a történetem, ez a határtalan álmom, ami valósággá lesz!

olvass tovább

Ismerlek valahonnan

Ismerlek valahonnan – tudom is, hogy honnan. Az összes életből, az összes közösből ismerős vagy. De csak most ébredek rá, csak most fogom fel. Most értem meg azt, amit a szívemmel az első pillanattól fogva érzek. Azt, amit Te is éreztél: értem már, hogy nem téveszthettél el, hogy képtelenség lett volna.

olvass tovább

Látástól kilátástalanságig

Valaki mondja meg, hogy meddig járunk még ugyanabban a cipőben, meddig élünk tovább félelemben? Meddig nevezzük még hitvesünknek a bizonytalanságot? Hisz úgyis velünk hál. Ha éleslátásunk sosem volt tán, akkor is, a látásból hogyan lett ily hirtelen homály? Valaki mondja meg, hogy mikor ér véget a kilátástalanság!

olvass tovább

Mire vágyik a domináns férfi?

Vajon tényleg arra, hogy egész életében az ő vállát nyomják a nehéz kérdések, döntések, a felelősség, az irányítás kiváltsága? Arra, hogy mindig ő vezessen, egyedül lehessen a falkavezér, és egy olyan nőt tudhasson maga mellett, aki mindig mindenkor bálványozza, és gyengéden omlik mellé? Ez az, amitől igazán férfi tud lenni a férfi?

olvass tovább

Ragaszkodnál a múltadhoz, vagy élnél az új eséllyel?

Amikor új emberekkel ismerkedsz meg, akkor kapsz egy lehetőséget a kezedbe. Eldöntheted, hogy mennyit mesélsz el magadról, legfőképpen pedig azt, hogy mit. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagy őszinte: megvizsgálod magad kicsit, hogy mi kapcsolódik szorosan a személyiségedhez, mit fontos mindenképpen elmondani, mi az, ami nélkül téged meg sem lehet érteni. Aztán átvizsgálod azt is, hogy mindenképpen ragaszkodni akarsz-e olyan dolgokhoz, amiket már rég magad mögött hagytál. Mert miért mesélnél el mindent? 

olvass tovább