2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


Szeretni még ha fáj is....

Szeretni és szeretni és, mert a szív valójában másra képtelen. Szeretetre született, minden más az emberi elme megtépázott játéka... -amikor kapsz egy leckét melyben megtanulsz feltétel nélkül szeretni rájössz, hogy milyen a tiszta önzetlen a szeretet, -amikor függetlenül attól, hogy mi történik veled és körülötted, -függetlenül attól, hogy mit tesz a másik, mit igen vagy mit nem te csak szereted....

olvass tovább

Minden vég egy új kezdet

Testemben mély fájdalom lüktetett. Visszanyelt könnyek szívták az erőmet minden percben. Úgy éreztem, mintha minden, ami csodálatos volt bennem, minden jó részem, elment volna és többé már soha nem tér vissza. Az igazi mély érzések átélése után, a szívem darabokra hullott, aztán rájöttem, mindennek meg kellett történnie azért, hogy valami sokkal jobb dolog történjen velem.

olvass tovább

Az igaz szeretet önmagunk felé

  • 2020. március 21.

Lelkünk mélyének feltárásával lehet igazán tudni, hogy mi az, amit szeretnénk, mik az igazi vágyaink, álmaink, céljaink, miben hiszünk, miben reménykedünk, mik az alap működési elveink. És ezzel együtt teljességében elkezdhetjük tisztán, feltétel nélkül szeretni önmagunkat. Sokan, sokszor kérdezik vagy inkább kijelentik: "ez már olyan egós!" A válaszom rá az, hogy: nem!

olvass tovább

Hol hagytál el?

Talán csak most kezdem érteni, hogy ez sokkal egyszerűbb,hogy ez a valóságban nem is olyan bonyolult. Csak egyszerűen nem jön könnyen. Mert mind tudjuk, hogy létezik, csak mindig máshol keressük és néha a tévedés túl sok időt vesz el tőlünk, míg rájövünk, hogy az egyetlen megoldás, hogy nem sietünk.

olvass tovább

Lesz jobb?

Mi van akkor, ha nem lesz jobb? Hiszen annyi mindenben jó, annyi mindenért hálás lehetek. Szeretem úgy, ahogy van, és elfogadom a hibáit. Lehet, hogy nem tökéletes, de merem állítani, hogy az élet majdnem minden területén találkozni tud velem. Ezért jogosan teszem fel a kérdésem, hogy kellhet-e ennél több nekem?

olvass tovább

Csak egy „talán” voltunk

Néha rájössz. Általában vasárnap este, amikor már második napja vagy otthon, egyedül. Rájössz, hogy jobb ez így. Velem is ez van, sóhajtok, de te már nem vagy az a rezdülés, ami a tüdőmben játszik, mert ki akar törni. Már annyiszor sóhajtottalak ki, hogy köhögnöm kell, mert tüdőm pora lettél csak a megkopott emlékeinken. Már nem akarsz kitörni belőlem, már megnyugodtál. Nem tudom mikor történt ez, talán, amikor legutóbb vért adtam, kikavarogtál a véráramomból, csak hogy kevésbé fájjon. De a nyomod itt maradt.

olvass tovább