A pontos időzítés

Talán egy filmben volt szó az időzítésről és megindította a gondolataimat. Vajon léteznek véletlenek? Vagy csak egy előre megírt koreográfia részleteiben játsszuk a szerepünk? Bárhogy is van, az időzítés rendkívül fontos tényező.

olvass tovább

Más úton járni

Azt éreztem, hogy egyedül vagyok, úgy, ahogyan még soha életemben ezelőtt. Nehéz volt eldönteni, hogy az életem legboldogabb, vagy legszomorúbb pillanata volt. Mert éjszakákon át itattam az egereket, szenvedtem miatta eleget. Képtelen voltam látni, hogy miért kell ennyire egyedül lennem, miért morzsolódik le, és tűnik el mindenki körülöttem.

olvass tovább

Amore mio, Giovanni

Rokonlelket találtam benned - megtaláltalak, pedig még csak nem is kerestelek. A hazádba utaztam egy hónapra: a közeledben éltem, mégis csak az utolsó napokban ismertelek meg. Nem volt sok időnk, főleg két idegen számára nem lehetett elég az az idő, amit végül együtt tölthettünk. Szerencsénkre nem voltunk idegenek – mert kicsit olyan volt, mintha már ezer éve ismernélek.

olvass tovább

Köszönöm a rossz napokat!

  • 2019. november 02.

Köszönöm a nehéz napokat, a fájdalmat a mellkasomban. A fejemben és lelkemben zajló káoszt, a hullámokat, a hegyeket és völgyeket. Köszönöm az éjszakákat, amikor nem tudtam aludni, mert a a szívem gyorsabban vert. Köszönöm az elárasztó könnyeket. És köszönöm, hogy akkor még nem értettem miről is szól ez az egész.

olvass tovább

Az a bizonyos diszharmónia

Emlékszem gyerekkoromból arra az alattomos érzésre, ami ott lappangott a mindennapjainkban, amit először nem vettem észre, amit sokáig nem tudtam szavakba önteni vagy megfogalmazni. Csak most, hogy már nem része az életemnek, tudom elmondani, mit is éreztem, mi volt az, ami sokszor megkeserítette a mézédes pillanatainkat. A diszharmónia.

olvass tovább

Lelket kell csókolni

Alapvető, hogy ott van a kölcsönös vonzalom, a közös értékrend, az előremutató célok, és egy összeegyeztethető élet. A nagy szerelem. De összeér a lelkünk is? Tudok előtted bármiről, szégyenérzet, tabuk, félelem nélkül beszélni? Te vagy az, akit tényleg nekem szánt az élet?

olvass tovább

Nem csak a barátom, a családom voltál

Melléd sodort az élet valamikor régen, és azóta együtt rúgtuk az út porát, megszakítás nélkül, állandóan. Észre sem vettük a súlyát, hogy tulajdonképpen mennyit nyom a latba a köztünk lévő kapcsolat. Lehetetlen részletezni a mélységet, amit megéltem veled, a folyamatot, ahogyan észrevétlenül váltál a barátomból a családommá, a részemmé, egy állandó, igaz darabommá.

olvass tovább

Anyák lazán: Amikor anya válik… félszekrényes gondolatok

  • 2019. október 26.

Sikerült leredukálódnom 15 csajos ruhára, 5 cipőre, 1hálóingre, 2 itthoni melegítőre, fehérneműkre, 1 köntösre, 1 piros kabátra, 1 neszeszerre, az arany ékszereimre, 3 táskára, 2 bőröndre (amikben mindezeket elhoztam), 5 dosszié hivatalos iratra, a bizonyítványaimra. Hogy dolgozni tudjak 1 laptopra és 1 nyomtatóra, meg az angol korrepetáláshoz az angol tankönyvekre.

olvass tovább