Kövess minket Facebookon.
Dobos Amira
Hajlamosak vagyunk minden rosszul elsült dolog miatt magunkat ostorozni, ami az életünkben volt. Magunkban keresni a hibát és mindenért önmagunkat okolni. Eddig én is ezt tettem, amíg be nem láttam …
olvass tovább
Szabó Rebeka
Az utóbbi időben, akárhányszor néztem kicsit is romantikusabb jellegű filmet, az jutott eszembe, hogy kristálytisztán fogalmunk sincs igazából, hogyan is definiálhatnánk bizonyos érzéseket, különösképp a legerősebbet, a legintenzívebbet, amely mindannyiunk fantáziáját izgatja, a szerelemét.
olvass tovább
Virág Klaudia
Az életben biztos, hogy néha megtapasztalunk rossz pillanatokat. A világ már csak ilyen, de a nap végén, minden tapasztalat a növekedésünket segíti. Persze a gyakorlatba átültetni mindezt, sokkal nehezebb, mint fejben csak tudni. Hiszen foglalkozunk velük a jelenben, csak éppen nem úgy, ahogyan kellene. Hatást gyakorolnak ránk ezek az érzések és emiatt olyan nehéz ezen változtatni, megtalálni belőlük a kiutat. De nem lehetetlen. Az ösztöneink azt súgják, hogy el kell temetnünk ezeket a negatív érzelmeket, vagy el kell menekülnünk előlük.
olvass tovább
Barna Berni
Nehéz hetem volt. Érzelmileg nehéz. Mondhatnám, hogy nőként nehéz, mert egészen mély dolgokkal szembesülhetek. Ehhez a szembesüléshez azt hiszem, már leginkább az vezet, hogy rendbetettem a női részemet. Ez elengedhetetlen volt, hogy őszinte figyelemmel tudjak fordulni a férfiak felé.
olvass tovább
Soós Alíz
A negatív érzéseknek manapság elég rossz a marketingje. „A haraggal csak magadnak ártasz.” „Engedd el!” Bocsáss meg!” „Aki haragszik, az két sírt ás egyszerre: a magáét és azét, akire haragszik.” Ilyen bölcsnek hangzó, de valójában rendkívül mérgező „jó tanácsokkal” van tele a közbeszéd.
olvass tovább
Krausz Dominika
Fel volt készülve a világ. 2012. december 21-én történt volna… amikor a nagy tudósok a világvégét jósoltak. Én tisztán emlékszem, anyukám azt mondta aznap ne menjek iskolába. Jól kinevettem, mert én nem hittem benne. Mert féltett engem, aztán egy jót kacagtunk az egészen, persze csak utólag. Anya mindig azt mondta csak akkor fogom megérteni, hogy ő mit érez, ha majd lesz nekem is gyerekem. Én most őt féltem, meg a családomat. Talán hasonló ez az érzés. Nos, most ugyanez történik,mint 2012-ben. Csak az emberek tényleg meghalnak és mi ezen nem nevetünk. Nincs világvége, de könnyen lehet.
olvass tovább
Hári Katalin
Néha értem magam, máskor meg nem. Most boldog vagyok, de öt perccel később lehet, hogy visítok.
olvass továbbMegszoktam. Az egyedüllét, amitől olyan sokan félnek. Számomra már nem ijesztő és nem hideg. Pedig volt idő, mikor még legnagyobb ellenségemként néztem rá. Igen, az egyedüllétre. Ami mostanra már tudom nem egyenlő a magánnyal. És mégis, néha kéz a kézben járnak.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Mindannyiunk életében vannak és lesznek olyan találkozások, melyekről sokszor azt mondjuk, nem volt megfelelő, hiba volt. Keressük a válaszokat arra, hogy miért nem találjuk az utat a férfiak lelkéhez. Nem értjük, hogy miért olyan sok az általuk okozott csalódás. De valóban így lenne ez? Ők okozzák a csalódást?
olvass tovább
Mertain Lilla
Én megértelek. Én elfogadlak. Én meghallgatlak. Én alkalmazkodom. És én hol vagyok ebben a történetben? Mert sajnos nem igazán látom magamat.
olvass továbbAz elmúlt években megtanultuk, hogyan olvassuk az INCI-t, mit jelent a pH-érték és hogyan építsünk fel egy tudatos bőrápolási rutint. De miközben szérumok, hámlasztók és aktív hatóanyagok között lavíroztunk, valami elveszett: a kapcsolat önmagunkkal. 2025-ben ezért sokan új irányba fordulnak. Egyre többen választják az intuitív bőrápolást, ami nem szabályokra, hanem érzésekre épül.
olvass tovább
Varga Emese
Illetve csak akkor, ha tudod, hogy nemsokára felveszed a kabátod es elmész, rágyújtasz egy cigire és olyan kifogást fújsz ki, amit még nem használtál el. Kérlek, azt add nekem.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Vannak pillanatok az életben, amelyek a mindennapos, sokszor idegőrlő folyamatok során nem tűnnek fel, csak akkor abban a minutumban ébredünk rá, milyen fontosak ezek az életmorzsák, amikor végre átéljük őket.
olvass tovább
Varga Emese
Az az igazság, hogy egy idő után kinőjük azokat az embereket, akik nem tudnak értékelni minket.
olvass továbbA szakítás okozta fájó érzéseket mindannyian ismerjük. Az emlékekbe merülsz néha kevesebb, néha több időre. Sokat sírsz, erre mindig megvan az ok, hiszen a belső szomorúság uralkodik rajtad. A hiánya elviselhetetlen, de te is tudod, hogy tovább kell lépned, ennyivel tartozol magadnak, hogy el tudd kezdeni a folyamatot.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Ennek a mondatnak a súlya sokszor feledésbe merül. Életünk során számtalan olyan kapcsolatunk alakul ki, ahol valójában összetévesztjük, hogy miről is szól az igazi szeretet.
olvass tovább
Mertain Lilla
Biztos téged is úgy neveltek gyerekként a szüleid, hogy nem szabad irigynek, és önzőnek lenned. Ez mind szép, és jó, és természetesen így a helyes. De! Van, hogy az élet úgy hozza, olyan helyzeteket generál, amikor igenis picit magadba kell nézned, bekeményítened, és egy kicsit nem másra figyelni, hanem saját magadra. Magaddal törődni. Boldognak lenni.
olvass tovább
Mertain Lilla
Talán nem minden férfit áldott meg az ég romantikus lélekkel és ír szerelmes verseket a múzsájának vagy mondd szép szavakat dicsérve ezzel a női lelket és a nőiességet, de szíve mélyén érzi és szemével látja, milyen is a szeretett nő az oldalán. Mert az ilyen férfinak a tettek számítanak. Ő tettekkel bizonyítja szerelme intenzitását.
olvass tovább
Krausz Dominika
Vannak azok a fajta találkozások, amiket nem felejtünk el. Hol azért, mert sok örömöt kaptunk, hol azért mert a fájdalom, amit okoztak erősebbé tett minket. De a végeredmény ugyanaz. Egyedül te vagy a felelős azért, hogy mit és hogyan csinálsz az életedben.
olvass tovább
Tóth Éva
Hibáktól mentesen, szeplőtelenül tekintünk a világba. Meggyőződéssel élünk abban a hitben, hogy nem ártunk senkinek és jóságunk felkent tudatosságával tekintünk másokra. Azokra is, akik lecsúsztak, függőségbe ereszkedtek, a fekete bárányokra, azokra, akik mellett elmegyünk minden pillantás nélkül az utcán. Legyen szó az idős emberről, vagy egy hajléktalanról, egyszerűen tőlünk idegen, jelentéktelenné szürkült elemek a mi pörgős, 21. századi „csak élj a mának” attitűdnek.
olvass tovább
