Kövess minket Facebookon.
Érdekes ellentét ez. Vannak olyan dolgok, amiket csak akkor ért meg az ember, ha valamiben hiányt szenved, így van ez a kapcsolatokkal is. Szóval ne bánkódj, ha egyelőre egyedül vagy, hiszen így olyan dolgokat tudsz majd hasznosítani a későbbiekben, amikkel nem biztos, hogy egyébként tisztában lennél.
olvass továbbSajnos az elvárások bizonyulnak a legtöbb csalódásunk gyökerének. Az igazság ugyanis az, hogy az élet és az emberek kiszámíthatatlanok, így a dolgok sokszor nem pontosan úgy alakulnak, ahogyan azt elterveztük. Ilyenkor csalódunk, és ez pontosan amiatt van, mert már eleve elvárásokkal indultunk neki.
olvass továbbMegszoktam. Az egyedüllét, amitől olyan sokan félnek. Számomra már nem ijesztő és nem hideg. Pedig volt idő, mikor még legnagyobb ellenségemként néztem rá. Igen, az egyedüllétre. Ami mostanra már tudom nem egyenlő a magánnyal. És mégis, néha kéz a kézben járnak.
olvass tovább
Mertain Lilla
Mindenki életében vannak pillanatok, amikor úgy érzi az ő élete a legnehezebb, a legbonyolultabb, hogy nem lesz soha vége a rossz időszaknak, a miért kérdéseknek? Miért most? Miért velem? Miért…Miért…Miért?
olvass továbbNehéz dolog a mai világban az önelfogadás és az önszeretet. Folyamatosan megpróbálunk másoknak megfelelni, ahelyett, hogy békében lennénk önmagunkkal. Néhány bölcs gondolatot gyűjtöttünk össze, melyek mind rávilágítanak arra, hogy az önelfogadás a kulcs a belső békéhez.
olvass továbbMit mondhatnék még? Az ember sok mindent elvisel. Benyeljük a keserű pirulát, amikor arról van szó, hogy megéri az áldozatot. A gond csak az, hogy manapság már akkor is ugyanezt tesszük, ha a dolog már régen nem éri meg. Sőt.
olvass továbbManapság nem könnyű megbarátkoznunk önmagukkal, még akkor sem, ha a csapból is az önszeretet folyik. Sajnos 2023-van a közösségi médiának köszönhetően gyakorlatilag egy perc nyugtunk sincs. Irreális elvárások elé támasztjuk saját magunkat és ez nem segíti azt a folyamatot, ami az egészséges énképhez hozzájárulna. Azért vannak dolgok, amiket mégis megtehetsz, ha szeretnél dolgozni magadon és ezzel kezedbe venni a saját sorsodat.
olvass tovább
Mertain Lilla
Sajnos van, hogy említésre sem méltatnak téged. Pedig nem kell félni tőled. Én is sokszor elgondolkodtam már, hogy mit is mondhatnék neked. Most is rengeteg minden kavarog a fejemben.
olvass tovább
Virág Klaudia
Kritikusan állunk önmagunkhoz. Sok emberrel találkoztam, akik hihetetlenül keményen dolgoznak önmagukon, de még mindig aggódnak, mert rengeteg hibát vélnek felfedezni önmagukban. Ezek az emberek mindig jobbak akarnak lenni. Amikor nem felelnek meg a saját elvárásaiknak, a hiány állapota eluralkodik a teljes életükön.
olvass tovább
Király Eszter
Valódi szeretet, tisztelet, empátia és elfogadás akkor lesz kapcsolatainkban, ha mindenki képes felismerni és tiszteletben tartani saját és a másik határait.
olvass tovább
Varga Emese
Az önszeretet nem csak abban képes megnyilvánulni, hogy miután ünnepek után a tükörbe nézel, az mondod: „elfogadom a testem jelen pillanatban is”. Nem csak azt jelenti, hogy már nem utálod a rést a fogaid között. Ennél azért összetettebb.
olvass tovább
Pilát Gábor
Tudatosan leszünk, és maradunk vakok vele szemben, hogy ne kelljen szembenézni vele. A valóság elől azonban nem lehet elrejtőzni, legfeljebb a valóság tudomásul vétele és elfogadása elől. Az utóbbit nevezhetnénk az elme “korrumpálásának”
olvass tovább
Király Eszter
A rózsaszín ködbe burkolt szerelem két-három év után átalakul, a kötődés érzése válik meghatározóvá, és bár a kapcsolat szoros marad, mégsem marad ugyanolyan. Minden jól működő kapcsolat egyik titka, hogy elfogadjuk a tényt: a kötelék folyamatosan változik és fejlődik.
olvass tovább
Szabó Rebeka
A legtöbb ember bizony egyöntetűen azt mondaná, hogy boldog akar lenni. Azt akarjuk, hogy a gyerekeink boldogok legyenek. Azt akarjuk, hogy a házastársunk, szerelmünk, barátaink, családtagjaink mind, egytől egyig, boldogok legyenek. Ezért aztán, sokszor szinte érthetetlen, ha valaki mégsem így érez. Ha valaki nem boldog.
olvass tovább
Varga Emese
Mit látsz, ha belenézel a tükörbe? Én egy olyan nőt, aki nem akar megalkudni. Aki nem tökéletes, sose lesz az, főleg, ha benned kevés a szeretet, de már nem is akar tökéletes lenni.
olvass tovább
Varga Maja
Azt mondja, eltűntem, és érzed a súlyát annak, ahogy rád igyekezne rakni a terhet, mert még mindig nem érti, miért is szükséges önmagunkkal szembenézni. A saját képzelt valóságát, a valódiságtól való menekülésben van még mindig ahelyett, hogy felvállalja azt is, ami róla szól és nem csak rólam, nem csak a másikról. Meg sem hallja a másikat, hiszen nem kompatibilis azzal, ami a fejében zajlik. Mennyire hajlamosak vagyunk – mindenki, kivétel nélkül – ennyire bezárni magunkat, nem igaz? Lezárni valahogy a problémának tűnő kapcsolatokat, érzéseket, a másikat tűzve olykor a nyársra, persze, amikor megengedjük magunknak a feldolgozásokat, akkor a következő szintek egyike a beismerés lesz, amikor is megvalósul az, hogy valójában pont annyira vagyunk mindketten hibásak, amennyire senki sem. Külön emberek vagyunk, külön szívvel, múlttal, belső iránytűvel: mások a normalitásunk, az elfogadásaink, a megszokásaink, a megküzdési szokásaink. De ide el kell érni: a gyógyulást el kell kezdeni. Visszatérve az első mondatokhoz: a másik önmaga védekezésében hamisnak tartja, hogy minden két emberen múlik olyan szinten, hogy egymás viselkedését reagáljuk le tudat alatt. Nemcsak verbális, hanem fizikai párbeszéd is zajlik azok emberek között, akik az adott kapcsolatban vannak. Ha konstans szorongás van bennem miattad, akár 1%-ban is, és ezért nincs meg az a teljes bizalom, akkor igenis meg kell vizsgálni a másiknak is, hogy mit tesz ő ezért? De fordítva is igaz. A kapcsolatok párbeszédek: hangosan és halkan egyaránt, s ha ez nem működik, akkor fog minden kicsúszni a lábunk alól. Egymásra reagálunk. A barátság, egy szerelmi kapcsolat is két ember folytonos kommunikációja akkor is, ha a látható térben éppen csend van és káosz.
olvass tovább
Soós Alíz
Maximalizmus, megfelelési kényszer, túlzott önkritika, önostorozás… a krónikus önszeretethiány néhány jellemző tünete. A probléma mélyen, a személyiségünk alapjainál gyökerezik. Ahol normál esetben egy egészséges önszeretet tápláló talaját találjuk, ott krónikus önszeretethiány esetén egy soha-be-nem-tömhető „lyuk” tátong. Az alanyi jogon járó szeretet és elfogadás helyén az a meggyőződés áll, hogy „tennem kell valamit azért, hogy jó legyek”. A rengeteg teperés, munka, energia-befektetés viszont nem tömi be a „lyukat”, nem hozza meg a „jó vagyok úgy, ahogy vagyok” érzését – legfeljebb csak rövid időszakokra. De akkor mi a kiút ebből az állapotból?
olvass tovább
Király Eszter
Aki irányításmániában szenved, az leginkább az élettől fél. Attól, hogy megszeretik, és hogy ő majd viszontszeret. Attól a pillanattól elveszíti a kontrollt, a valódi, egymásban feloldódó szeretetben ugyanis nem létezik kontroll. Az irányításmániás jól tudja ezt, mert ha végre megadja magát, akkor függeni fog, a másik szeretetétől, figyelmétől, elfogadásától.
olvass továbbEddigi legnagyobb volumenű projektjébe vágott bele az Autistic Art Alapítvány annak érdekében, hogy egy nagylelkű partnernek köszönhetően minden eddiginél magasabb szintre emelje eddig is sikeresen működő aukciós kezdeményezését az autizmussal élő fiatalok és családjaik megsegítésére. Az általuk támogatott otthonokban élő művészek alkotásaival díszített mindennapi használati tárgyak az autizmus sokszínűségére és a társadalmi elfogadás fontosságára hívják fel a figyelmet – és nem mellesleg bárki megvásárolhatja őket az immár hagyományossá vált művészeti árverésükön.
olvass tovább
Király Eszter
A párkapcsolati harmónia nem jár együtt az egyéniség teljes feladásával, nem annyi, mint behódolni, szomorú kényszer-kompromisszumot kötni és szemétlapátra söpörni az egyéni vágyakat, igényeket.
olvass tovább
