Lassan megtanulom, hogyan békéljek meg önmagammal
Lassan megtanulom, hogy hogyan fogadjam el a törött darabkáimat. Lassan megtanulom, hogyan békéljek meg azokkal a részeimmel, amik még mindig utolérnek.
olvass továbbLassan megtanulom, hogy hogyan fogadjam el a törött darabkáimat. Lassan megtanulom, hogyan békéljek meg azokkal a részeimmel, amik még mindig utolérnek.
olvass továbbMa reggel sétáltam be a munkahelyemre, és láttam egy idős, bőven 80 év feletti párt, akik egymás kezét fogva indultak útnak a szomszéd háztömbből. Elgondolkodtam, hogy mindegy, hogy egészségügyi sétára vagy a napi bevásárlást elintézni indultak-e el, valamiért megmaradt bennük a vágy és az igény arra, hogy a mai napig egy testi érintéssel jelezzék önmaguk és a világ számára: mi egyek vagyunk, összetartozunk.
olvass továbbA legtöbb ember bizony egyöntetűen azt mondaná, hogy boldog akar lenni. Azt akarjuk, hogy a gyerekeink boldogok legyenek. Azt akarjuk, hogy a házastársunk, szerelmünk, barátaink, családtagjaink mind, egytől egyig, boldogok legyenek. Ezért aztán, sokszor szinte érthetetlen, ha valaki mégsem így érez. Ha valaki nem boldog.
olvass továbbErre a kérdésre a legegyszerűbb válasz, az az lenne, hogy azért, mert fogalmad sincs mi is az. Hogy mi a mély szeretet. Természetesen azonnal lehet vitatkozni ezzel a kijelentéssel és melléállítani azt, az illúziókat kergető kijelentést, hogy ezt mindenki tudja, és bízzunk jobban az emberekben. Ez állna is, ha pontosan ugyan azt akarnánk képviselni, ami annyira elfogadott és belénk ivódott és a többség által követett, a felszínességet, vagyis a dolgok felszínem történő megélését és elfogadását.
olvass továbbA magabiztosság kulcsa a kisebb sikeres értékelése és önmagunk elfogadása. Sokan küzdenek azzal, hogy nem tudják elfogadni saját magukat, ez pedig önbizalomhiányhoz vezet. Éppen ezért igyekeznünk kell, hogy szeretni és tisztelni tudjuk saját magunkat, hiszen ez egyenes út a magabiztos attitűd felé.
olvass továbbAz igazán boldog párok együtt emelkednek, fejlődnek, kreatív energiáik szárnyalnak, mert a kettősük építi és emeli egymást.
olvass továbbNevetséges lenne tagadni, hogy nincsenek piszkos ügyeink. Vagy csak egyszerűen részeink, darabkáink, melyek nem kristálytiszták.
olvass továbbTolsztojtól olvasom a „Háború és Béke” második kötetét, amiben szintén megtalálható ez a téma. Hogy honnan vesszük a jogot arra, hogy megítéljük a másik embert? Hogy honnan vesszük a jogot arra, hogy eldöntsük, hogy ami nekünk rossz, az a másik embernek is ugyanolyan rossz? Mi jogosít fel arra minket, hogy másokról ítéletet mondjunk? A hatalmunk, az anyagi helyzetünk, vagy az, hogy férfinak születtünk-e?
olvass továbbAz elfogadástól te nem leszel kevesebb, és nem leszel gyengébb. Az elfogadás nem önmagad hátránya, nem zuhan az értéked attól, mert elfogadóbban állsz a többi ember-, és maga a világ felé. Nem kéne, hogy másképpen nézzenek rád, mert nem ítélkezéssel fordulsz a másik felé, hanem őszinte kíváncsisággal, hogy mégis kicsoda és micsoda az illető.
olvass továbbTöbb mint tíz éves múlttal rendelkező keményvonalas diétázó/ életmód keresőként, szerettem volna megosztani tapasztalataim a diéta kultúra rögös ösvényei mentén. Az elején fontos tisztázni, hogy a legtöbb ilyen program kizsákmányol, tönkre teszi, leharcolja a testet és lelket.
olvass továbbA vágy önmagában olyan, mint a tér, üres és semleges. Amivel megtöltöd, az határozza meg a minőségét. Lehet jószándékú és nemes, és bizony lehet tisztességtelen és becstelen is.
olvass továbbMár-már közhelynek számít, hogy el kell fogadnunk, sőt, szeretnünk kell saját magunkat ahhoz, hogy mások is így tudjanak hozzánk viszonyulni. Ez természetesen olyan dolog, amit mondani nagyon könnyű, azonban sokkal nehezebb megvalósítani. Annál is inkább, mert könnyen megkaphatjuk a kritikát arra vonatkozóan is, hogy kissé túlzásba vittük a dolgot, és inkább tűnünk beképzeltnek, mint magabiztosnak. Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt?
olvass továbbA szorongás az egyik legnagyobb átok a mai világban. Az egész életedet képes megmérgezni és minden erődet elszívni. Passzív, nincs rá pirula, ezt csak belsőleg gyógyíthatod meg, sokszor fáradtságos munkával. Paradox módon működik, hiszen a gyógyulás szempontjából igényli a törődést, de a figyelemmel még inkább eluralkodik az elmén. A szorongás feloldása igazán csak mentális gyakorlatokkal lehetséges. Az első lépés, hogy ne harcolj a fejedben lévő gondolatokkal. A gyógyulás az elfogadásban rejlik.
olvass továbbSenki nem tudhatja, mivel küzd a másik. Egyedül azt tudhatom, mivel küzdök én. Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy megfejtsük egymást. Te engem, én téged. Pedig mindannyian csak szeretni és szeretve lenni, elfogadásban élni akarunk. Hogy e kétszemélyes játszmát hogyan csináljuk jól? Nem tudjuk. Mindenki saját érzékenysége, korábbi fájdalmas tapasztalásai okán, párkapcsolatában játssza újra fájó helyzeteit, hogy jó megoldásokat találva meggyógyíthassa érzékeny, vérző lelkét.
olvass továbbFeküdtem a kádban, éjfél volt talán. És azon gondolkodtam, vajon hány érzésből áll egy egész emlékkocka?
olvass továbbHollywoodi csillogás? A hírességek is megküzdenek a bőrük egészségének, szépségének megőrzésével, az öregedés jeleivel. A Titanic főszereplője elárulta, a hétköznapokon ő is állandó rohanásban van és próbálja a megoldani a lehető leggyorsabban a bőrápolási rutinját. Elmondja, hogyan.
olvass továbbNehéz dolog a 21. században az önelfogadás és az önszeretet. Folyamatosan megpróbálunk másoknak megfelelni, ahelyett, hogy békében lennénk önmagunkkal. Néhány bölcs gondolatot gyűjtöttünk össze, melyek mind rávilágítanak arra, hogy az önelfogadás a kulcs a belső békéhez.
olvass továbbMitől függ az, hogy kibe szeretünk bele? Számít az, hogy milyen az identitása, a vallása, a bőrszíne, a kora, a politikai nézete a másiknak? Számít az, hogy a társadalom mit hív normálisnak? Számít, hogy mitől normális a normális, és egyáltalán van olyan, hogy valami normális?
olvass továbbNehéz dolog a mai világban az önelfogadás és az önszeretet. Folyamatosan megpróbálunk másoknak megfelelni, ahelyett, hogy békében lennénk önmagunkkal. Néhány bölcs gondolatot gyűjtöttünk össze, melyek mind rávilágítanak arra, hogy az önelfogadás a kulcs a belső békéhez.
olvass továbbFurcsa paradoxon, de igaz. Abban a pillanatban, hogy abbahagyjuk a valami után való sóvárgásunkat, valamilyen különös módon, hirtelen megérkezik az életünkbe. Sokszor évekig küzdünk, és azt gondoljuk, hogy ez a megfelelő megoldás, holott legtöbbször ezzel csak hátráltatjuk magunkat.
olvass tovább