Kulcsszó keresés /


Hogyan fogadjuk el a szeretetet?

Fogalmam sincs hogy kéne engednem, hogy szeressenek, mert ez egy olyan képesség, amit gyerekkorban kéne elsajátítani, hogy természetes legyen felnőttként a magabiztosság. Olyan, mint a beszéd, ha nem akkor tanulod meg, amikor fejlődésben vagy, kemény munka, hogy felcseperedvén magadévá tedd.

olvass tovább

Az elfogadás ereje

Vajon a kiegyensúlyozott, boldog élet, tényleg csak választás kérdése? Mégis hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a harmóniát az életünkben? Mit lehet kezdeni azzal a sok belső ellentmondással, küzdelemmel a lelkünkben? Hogyan tanulhatjuk meg uralni az életünket, de legfőképpen a félelmeinket, hogy azok ne telepedjenek rá mázsás súlyként a hétköznapjainkra? Talán tényleg minden csak belső nézőpont és hozzáállás kérdése, elfogadásé. Na és persze sok gyakorlásé.

olvass tovább

Egy kontrollmániás nem tudja mit jelent igazán szeretni

Aki irányításmániában szenved, az leginkább az élettől fél. Attól, hogy megszeretik, és hogy ő majd viszontszeret. Attól a pillanattól elveszíti a kontrollt, a valódi, egymásban feloldódó szeretetben ugyanis nem létezik kontroll. Az irányításmániás jól tudja ezt, mert ha végre megadja magát, akkor függeni fog, a másik szeretetétől, figyelmétől, elfogadásától.

olvass tovább

„Emotional wellness” – Avagy minden, amit az érzelmi jólétről tudni kell

  • 2022. május 16.

Az „emotional wellness”, amelyet érzelmi egészségnek vagy érzelmi jólétnek is neveznek, azt jelenti, hogy az ember képes kezelni az érzelmeit és a változatos tapasztalásait, amelyekkel az életben találkozik. A National Center For Emotional Wellness meghatározása szerint az érzelmi jólét nem más mint: „érzelmeink tudatossága, megértése és elfogadása, valamint az a képességünk, hogy hatékonyan kezeljük a kihívásokat és a változásokat”.

olvass tovább

Többé már nem várok rád

  • 2022. május 13.

Megszoktam. Az egyedüllét, amitől olyan sokan félnek. Számomra már nem ijesztő és nem hideg. Pedig volt idő, mikor még legnagyobb ellenségemként néztem rá. Igen, az egyedüllétre. Ami mostanra már tudom nem egyenlő a magánnyal. És mégis, néha kéz a kézben járnak.

olvass tovább

Csak ne félj!

Hétfő reggel van. Egész éjszaka nem aludtam. Hallgattam, ahogy a gyerekem szuszog. Éveket gondoltam át, képeket festett a múlt, az aminek részei voltak emberek, ilyenek vagy olyanok. Rengeteg történet egy nehéz időszakból, ami már nem fáj, csak valami egészen fura érzést hoz, valamiféle elfogadást, irántuk. Ítélet nélkül.

olvass tovább