2. KERESD A NŐT
  3. Lélekhangok

KERESD A NŐT / Lélekhangok


Tükörlélek vagy árnyas tükröződés, azaz Twin Flames kapcsolódásban vagy nárcisztikus függésben vagy?

Képzeld el, hogy megtalálod a spirituális értelemben vett egyetlen tükörlelked egy másik emberben. Akivel az örök szerelem igéretével kapcsolódtok az idők végezetéig, mint az ikerlángok. Ebben a kapcsolódásban minden tökéletes és szinte az összes kapcsolati munka mellőzésével egyből működik minden. Hiszen egy előző életetekben ti már egy lélek voltatok, ezen spirituális utazásra való káprázat eredményeképp hirtelen egy teljes érzelmi elköteleződés közepén találod magad.

olvass tovább

Vajon hol késik a nagy Ő?

Mostanában egyre többet kapom meg ezt a kérdést: Ismerősök, rokonok és családtagok is egyaránt kérdezik: Hol van már a nagy Ő? Mi újság ilyen téren? Persze ők ezt nem rosszindulatból teszik, általában mégis balul sül el a számukra.

olvass tovább

Hiányzol

Hiányzol, annyira hogy nem tudom szavakba önteni. Mégsem kereslek. Büszkeség? Tartás? Talán csak elegem lett a talányokból, és úgy döntöttem elsétálok, amíg még megőrzöm önmagam és az önérzetem sem zúzod szét.

olvass tovább

Voltál is, meg nem is

Voltál is, meg nem is. Mindvégig ott voltál velünk, de sokszor mégis eltűntél, időről időre kiléptél a mindennapjainkból. Azt hiszem, hamisíthatatlan az az őszinte, gyermeki reakció, amit ezzel kiváltottál belőlem.

olvass tovább

Ne akard ésszel eldönteni, ami a szív dolga és ne a szíveddel dönts, ahol az ész az úr!

Na ez a nehéz. Gondolkodva nem tudsz érezni és ha érzéseid felett győzedelmeskedik az ész, nem érted, miért nem jutsz sehova. Mert átadtad az irányítást a félelmeidnek és még csak észre sem vetted. Az egód mindig fél. Folyton azt suttogja, vigyázz, ez kockázatos, megégetheted magad, ha az érzéseidnek élsz kihasználhatóvá, irányíthatóvá válsz, mások veszik át feletted a hatalmat, elveszel és a többi hülyeség. Tudod, ha választani kell az érzés és az félelem suttogása között, az érzést válaszd. Az az igaz. Honnan tudhatod?

olvass tovább

Az Idő fogságában

Az Idő mindig zavart. Az Idő határozottan szorít egy keretbe. Régen nincsen már szabadság. Az Idő van, és az Idő által körbefogott kötelezettségek. A ma embere folyton azt érzi, elkésett dolgokkal, vagy lekéste a saját életét.

olvass tovább

Mi alakítjuk - így vagy úgy - a társadalmat

Nem irodalmi kritikának készült ez a cikk, és nem is az lett: távolról sem. Viszont egy-egy bekezdésbe bekérette magát Marie Aubert könyve, az Igazából nem ilyen vagyok. Az írónő a lehető legszebben mutatja be, hogy mi mindannyian küzdünk belül valamivel: hogy mindenkinek vannak démonai.

olvass tovább