KERESD A NŐT / Lélekhangok


Még mindig a múltba vágyik vissza

  • 2021. augusztus 18.

Vannak szerelmek, amik nem tűrik a múltidézést. Talán joggal, sőt igazából, ha érzelmileg elköteleződünk a másik iránt, akkor azon túl, hogy feltárjuk a régi tapasztalatokat és a múltcsomagot, mégsem húzzuk-vonjuk új kapcsolatunkba a múltunk sleppjét.

olvass tovább

Szimpátiából szerelem - Erre figyelj az első randin

Még mindig nem érkezett el a kóbor királyfi fehér lovon? És miért valótlan facebook profillal jelentkezik? Miért fullad katasztrófába minden egyes találkozás? És miért nem jelentkezik a férfi a randi után, de leginkább soha többé? Az, hogy sor kerül-e következő találkozásra, nagyban függ a személyes szimpátiától, a „kémiától”, vagyis a vonzódás megmagyarázhatatlan, színtiszta vegytanától, amitől pattognak a szikrák, és lúdbőrözik a test.

olvass tovább

Amit az egyedüllét tanított nekem

Valójában most először vagyok igazán egyedül. A napokban döbbentem rá arra, hogy az elmúlt jó néhány évben szinte mindig volt valaki mellettem valamilyen formában. Nem mindig tényleges párkapcsolatot értek ez alatt. Sokszor csak amolyan együtt is, meg nem is kapcsolatok voltak ezek.

olvass tovább

A szerelem nem folytonos vihar

Sokáig azt hittem, hogy a szerelem leginkább egy viharhoz hasonlítható. Talán túl sokszor láttam a Vicky Christina Barcelonát, talán saját magammal szúrtam ki, amikor úgy idealizáltam a kapcsolatokat, mint valamit, amiért mindig küzedni kell. De rájöttem arra, hogy meguntam folyton küzdeni. Belefásultam. Egyszerűen nem akarok már mást, csak békét a vihar helyett.

olvass tovább

A jó dolgok azokhoz jönnek el, akik várnak

Az olcsó áru nem tartós használatra termett, senki nem tekint rá büszkén évek múltán is, nem mondogatja, igen, rá érdemes volt várni. Az egyedi darabokból csak néhány különleges példány van. Nem hivalkodnak a kirakatban, mégis elkápráztat a fényük, és a naponta arra sétáló férfi álmodozik, eljátszik a gondolattal, milyen is lenne, ha az övé volna.

olvass tovább

A se veled se nélküled kapcsolatok alapja a játszma, nem a szeretet

A se veled se nélküled kapcsolatok korszakát éljük, ahol a játszmák szinte mindennaposak, azonban valódi szeretetet nem élünk meg bennük, azonban az itt szerzett sérülések egy életre szólnak. Valójában, ha önmagunkba nézünk akkor tudjuk legmélyen, hogy aki valóban szeret az nem bánt és nem okoz fájdalmat szándékosan. Ha esetleg „nem tudod” akkor most én leírom neked.

olvass tovább

Hogyan tudnék újra bízni?

Vannak kapcsolatok, amelyek tanító szándékkal érkeznek az életünkbe és melyek által egy időre összetörhetünk. Majd idővel, ahogy szedjük össze egyesével személyiségünk darabkáit a sok ezer darabból a földről, felmerül a kérdés hogyan bízzam újra az emberekben?

olvass tovább

Elengedtelek

Tudtam, hogy eljön a nap. Sóváran és bizakodva vártam a pillanatot, amikor már nem érdekelsz. Amikor már nem cirkulálsz a gondolataimban, nem ül az emléked a mellkasomra, és nem szorítod össze a szívem. Mindent elvettél tőlem, egészen csontig lecsupaszítottál, miattad kapkodtam levegőért éjjelente, és te raboltad el a díszeimet, a színeimet egy időre, miattad lettem rémült tekintetű, örökké gyanakvó, szürke szorongó, önbecsülést vesztett, sérült túlélő.

olvass tovább