Önmagad bátorítása a legfontosabb

Az egyedül lét homlokot ráncolva nem a legjobb érzés. Ezt az élet szerencsétlen, és magányos szakaszának tekintjük, amelytől távol akarunk maradni. Amikor találunk egy partnert, eltöltünk vele pár csodálatos évet, de egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy megváltozott minden, és már nem tudunk ugyanazon az úton járni.

olvass tovább

Férfiszempont: Az egó egy csaló

Érzelmeid, értelmed paravánja mögött ott lapul a hamis énképed, vagyis az egód. Az ego az álarc, amely mögé elrejtőzöl, mert elhiteti veled, hogy félned kell a környezettől, és azt is, hogy ő lesz a védelmeződ a világban. Mivel az egó nem a valódi lényed, hanem egy szélhámos, ezért félelemben él. Folyamatosan elismerésre, visszaigazolásra és hatalomra vágyik, amit a legjobban úgy tud megkapni, hogy uralkodik rajtad és irányít téged.

olvass tovább

Túl rövid a szoknyám?

Felöltözök csinosan, adok magamra. Kilépek az utcára, és szépnek érzem magam. Sugárzó arccal sétálok, és azt érzem egy pillanatra, hogy minden kerek. Aztán elmegy mellettem egy csapat, és fütyülnek, hozzám is szólnak, akár ízléstelen dolgokat. Hirtelen megbánom, hogy szoknyában indultam útnak. Megyek tovább, de már nem vagyok olyan nyugodt. Folyton húzogatom a szoknyám alját, mintha nem lenne elég hosszú. Pedig az.

olvass tovább

Falakat bontani gyorsan nem tudok

Már azelőtt építem a falakat, hogy megszólaltál volna. Ráérős munkásként, aki néha elciccent egy sört két tégla lerakása közben, amikor azt érzi, hogy most jó, most hátradőlhet picit. De mindig ugyanaz a vége.

olvass tovább

A 'majdnem' kapcsolatok

Van valami felkavaróan izgalmas a majdnem-ben. A majdnem ideálisban, a majdnem megtörténtben. De végül nem történik semmi. Így odaülhetsz a tűz mellé, megmelegítheted a kezed, megégni viszont nem fogsz. Érdekes módon, még építeni is tudsz ilyesmire. Előre tudod, hogy nem lesz tartós, nem lesz időtálló, mégis képes vagy adni, mégis szeretnél energiát belepakolni. Képes virágozni a halálra ítélt virág is.

olvass tovább

Téged szolgál ez a fájdalom

Látom, hogy fáj, tudom, hogy szenvedsz. Tudom, hogy fullasztó az üresség, ami körbe vesz. Elmúlott már minden, amire vártál. Megrémiszt, hogy nem tudod, mi jön most. Nem látod, hogy merre visz az utad tovább, nem érzed, milyen irányba. A legrosszabb az, hogy megkérdőjelezed azt is, hogy jön-e még valami egyáltalán. De hogy ne jönne, Kedvesem?

olvass tovább

A megfelelő ember

A megfelelő embert a következő hazai és nemzetközi terminusokkal is illethetjük: igazi, Ő, a nagy Ő, Mr. Big, Prince Charming, az ideális férfi. A megfelelő ember sokszor álruhában jár, és nem ölti magára azon tulajdonságok nagy részét, amelyeket a női magazinok burkoltan alapfeltételként megjelölnek. Mindezek ellenére előfordul, hogy a megfelelő ember kizárólag a mi szemünkben vált tökéletessé, mégis úgy teríti be reménysugárral az életünket, mint nyári napfelkelte után az első melengető napsugár a harmatos mezőt.

olvass tovább

Csak egy percre

Az annyira múlandó életben olyan sok pillanat van, amit meg kell ragadni. Szeretném megragadni veled. Nem akarok belesüppedni a monotonitásba, a szürkeségbe, a munkába, a hajtásba és a megszokásba. Lehet csak az én jellemem ilyen, talán a boldogság teszi máskor pedig a boldogtalanság de a fénysugarakat mindig erősebbnek találtam az árnyéknál.

olvass tovább