A pontos időzítés

Talán egy filmben volt szó az időzítésről és megindította a gondolataimat. Vajon léteznek véletlenek? Vagy csak egy előre megírt koreográfia részleteiben játsszuk a szerepünk? Bárhogy is van, az időzítés rendkívül fontos tényező.

olvass tovább

Miért nem azzal vagy, akivel jó? Ez a szabad akaratod?

Erre a kérdésre a legegyszerűbb válasz, az az lenne, hogy azért, mert fogalmad sincs mi is az. Hogy mi a mély szeretet. Természetesen azonnal lehet vitatkozni ezzel a kijelentéssel és melléállítani azt, az illúziókat kergető kijelentést, hogy ezt mindenki tudja, és bízzunk jobban az emberekben. Ez állna is, ha pontosan ugyan azt akarnánk képviselni, ami annyira elfogadott és belénk ivódott és a többség által követett, a felszínességet, vagyis a dolgok felszínem történő megélését és elfogadását.

olvass tovább

Talán csak Te

Talán azt akarom, hogy minden reggel, ha a tükörbe nézel, lásd az arcodon az összes mosoly nyomát, amit én hagytam. Lásd a homlokráncolást is.

olvass tovább

A helyes és helytelen – és ahogyan újrateremted

Tegyük fel, hogy beleszerettél. Megláttad, és olyan gyorsan zuhantál, hogy egyszerűen nem volt kiszállás. Küzdöttél, és próbáltad másképpen látni. Nem látni, és nem érezni, ami a szívedet őröli. Kiverni a fejedből, ez az elsődleges cél: hiszen párja van, foglalt, semmiképpen nem lehet a tiéd. Nem vagy te ilyen ember - pontosan tudod, hol húzódik a határ a helyes és helytelen között. De mégis mit kezdj magaddal, amikor a látszólag helytelen érződik a leghelyesebbnek?

olvass tovább

Hányszor adtam túl sokat?

Rettenetesen fájdalmas magad elé nézni, szinte a könnyektől alig látni, kicsit fuldokolni. Érezni, hogy most zuhanás lesz, nyüglődés, és fájdalom. Tudni, hogy el fogsz veszni - rombolni, szenvedni, és sírni fogsz. Szinte némán, félholtan nyúlsz a kezek után.

olvass tovább

Lelket kell csókolni

Alapvető, hogy ott van a kölcsönös vonzalom, a közös értékrend, az előremutató célok, és egy összeegyeztethető élet. A nagy szerelem. De összeér a lelkünk is? Tudok előtted bármiről, szégyenérzet, tabuk, félelem nélkül beszélni? Te vagy az, akit tényleg nekem szánt az élet?

olvass tovább

Megtagadni a megtagadhatatlant

Ez a mondat önmagában is tartalmaz minden olyan tényezőt, amellyel hosszútávon boldogtalanná tehetjük önmagunkat. De az emberi természet ego vezérelt részei nagyon sötétek, és gyakran átláthatatlan sötétséget borítanak az életünkre, arra, amely igyekszik a fényesség és teljesség felé.

olvass tovább

Nem csak a barátom, a családom voltál

Melléd sodort az élet valamikor régen, és azóta együtt rúgtuk az út porát, megszakítás nélkül, állandóan. Észre sem vettük a súlyát, hogy tulajdonképpen mennyit nyom a latba a köztünk lévő kapcsolat. Lehetetlen részletezni a mélységet, amit megéltem veled, a folyamatot, ahogyan észrevétlenül váltál a barátomból a családommá, a részemmé, egy állandó, igaz darabommá.

olvass tovább