Kövess minket Facebookon.
Lassan megtanulom, hogy nem kell bántani azokat, akik bántanak engem. Lassan megtanulom, hogy az érettség végső jele talán az, hogy elsétálsz, ahelyett, hogy revansot vennél.
olvass tovább
Soós Alíz
Maximalizmus, megfelelési kényszer, túlzott önkritika, önostorozás… a krónikus önszeretethiány néhány jellemző tünete. A probléma mélyen, a személyiségünk alapjainál gyökerezik. Ahol normál esetben egy egészséges önszeretet tápláló talaját találjuk, ott krónikus önszeretethiány esetén egy soha-be-nem-tömhető „lyuk” tátong. Az alanyi jogon járó szeretet és elfogadás helyén az a meggyőződés áll, hogy „tennem kell valamit azért, hogy jó legyek”. A rengeteg teperés, munka, energia-befektetés viszont nem tömi be a „lyukat”, nem hozza meg a „jó vagyok úgy, ahogy vagyok” érzését – legfeljebb csak rövid időszakokra. De akkor mi a kiút ebből az állapotból?
olvass továbbTalán az egyik legnehezebb dolog a világon elfogadni azt a tényt, ha nem vagyunk elég jók valakinek. Ez nem jelenti azt, hogy egyébként nem vagyunk elég szépek, intelligensek, ambiciózusak, figyelmesek és odaadóak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a szeretetünket nem a megfelelő embernek szeretnénk adni. Ilyenkor általában magunkat okoljuk, pedig elegendő lenne kívülről vizsgálni a helyzetet, és észrevenni, hogy a szeretett személy nem illik hozzánk.
olvass továbbAzok az emberek, akik természetesnek vesznek bennünket, és nem hajlandók elfogadni minket a valódi önmagunkért. Akik miatt méltatlannak érezzük magunkat a figyelemre. Akik úgy viselkednek, mintha csak egyek lennénk a sok hal közül a tengerben. Ezek azok az emberek, akik rendkívül toxikusan hatnak az önképünkre. Ők azok, akikről így vagy úgy, de minél előbb le kell mondanunk.
olvass tovább
Soós Alíz
Ha valaki gyerekként azt élte meg, hogy egyedül van a bánatával, nincs aki segítsen neki és megvigasztalja, és mindent egyedül kell megoldania, az jó eséllyel felnőttként is arra rendezkedik be, hogy egyedül cipelje a hátán az élet terheit – esetleg nemcsak a sajátját, hanem még másokét is átveszi.
olvass továbbAmikor szeretünk valakit, akkor sokszor beleesünk abba a hibába, hogy akkor is mentegetjük a másikat, amikor már régen nem szabadna. Vannak azok a típusú emberek, akik úgy gondolják ki-be járkálni valakinek az életébe, a lelki világába teljesen rendben van. Azt gondolják, hogy ezt bátran megtehetik, következmények nélkül. Csakhogy ezzel a lelkeket rombolnak.
olvass továbbMindannyian azon dolgozunk, hogy önmagunk legjobb verzióivá váljunk, és bár ez egy nagyon fontos folyamat, mégis sokszor rendkívül nehéz. Miközben emberi kapcsolatainkban és életünk különböző területein navigálunk, néha szem elől téveszthetjük azokat a mintáinkat és szokásainkat, amelyek esetleg nem szolgálnak bennünket. Sőt sokszor nagyon is mérgezőek.
olvass továbbHirdethetjük magunkról, hogy elégedettek és magabiztosak vagyunk, hogy minden rendben van az életünkkel, azonban ezek tipikusan olyan dolgok, melyeket hiába hangoztatunk, ha nincs így, egy pillanat alatt meg fogják érezni mások. Egyértelmű jelei vannak, ha valaki tényleg boldog és kiegyensúlyozott, például egészen biztosan nem foglalkozik a most következő dolgokkal.
olvass tovább
Szekeres Fanni
A saját magamról alkotott kép mindig is törékeny volt és lesz. Megváltoztatja egy cselekedetem iránya, attól függően, hogy a cselekedet rossz vagy jó volt. Megváltoztathatja egy reklám, mert lehet, hogy attól éppen nem érzem magam annyira jónak, mint előtte.
olvass tovább„Minden ember annyit ér, amennyire tartja magát” – szokták mondani. Ez így igaz, ezért jó dolog, ha az tisztában vagyunk önmagunkkal, pozitív és negatív tulajdonságainkkal egyaránt. Akik nincsenek rendben önmagukkal, azok egy nehéz időszakban könnyen meginoghatnak. Ez egy ördögi kör: minél több a rossz hatás, annál több az önostorozás és persze annál kevesebb lesz az önszeretet. Néhány ilyen, ártatlannak tűnő önsanyargató mondat pedig észrevétlenül mérgezheti az életedet.
olvass továbbA rossz önértékelés az, ami csapdába ejt minket a rossz kapcsolatokban, ami szabotálja az új kapcsolatokat, és ami miatt annyira levertnek és összetörtnek érezzük magunkat, amikor egy kapcsolat véget ér.
olvass tovább
Soós Alíz
Sok olyan ember fordul meg nálam, akiknek a lételeme az alkalmazkodás. Amint valakivel együtt vannak, az az első gondolatuk, hogy a másiknak hogyan lenne jó. Mire lenne neki szüksége? És miközben mindenki más igényeit nagyon is szem előtt tartják, a sajátjukról gyakran fogalmuk sincs. A kényszerű alkalmazkodás is az önszeretethiány egyik jele. Azt jelzi, hogy eltávolodtunk magunktól, a legbelső szükségleteinktől. Persze ez is egy tanult minta, amit gyerekkorban sajátítunk el.
olvass tovább
Varga Emese
Az ember rengeteget képes fejlődni akár pár hónap alatt is. Ha kezdeni akar valamit a lehetőségekkel, amit kapott. Ha nem a rosszat látja meg abban, amit a gép dobott, hanem hajlandó változtatni.
olvass továbbEgy szakítás mindig nagyon szomorú és nehéz folyamat. Nem csak arról van itt szó, hogy lelki szinten mennyire viseli meg mindez az embert, hanem arról is, hogy nőként mennyire színevesztettnek és értéktelennek érezzük ilyenkor magunkat.
olvass továbbDr. Max Pemberton elismert pszichiáter, aki már hosszú évek óta dolgozik a szakmájában, így tudhat egyet s mást az emberi viselkedésről és arról, hogy mik azok a lépések, amiket meg kell tennünk, ha javítani szeretnénk mentális egészségünkön.
olvass tovább
Sápi Nikoletta
Ez neked szól, ha te vagy az, aki egyedül is mer táncolni. Aki elmegy egyszemélyes vacsorára, ahol a magad vendége vagy, önmagad legjobb társasága. Ez hozzád íródott, ha magabiztosan vagy harmadik, ötödik és hetedik kerék. Neked, ha a családi rendezvényekre egyedül mész és a társas eseményekre egy jegyet kérsz.
olvass továbbNagyon sokféleképpen próbálhatjuk meg felépíteni az intimitást a partnerünkkel, de mi a helyzet az önmagunkkal való intimitással? Fontos, ugyanis ahhoz, hogy egészséges kapcsolatot alakíthass ki önmagaddal, elengedhetetlen az, hogy ilyen módon is kapcsolódni tudj a testeddel, lelkeddel.
olvass továbbSokszor csak álltunk hosszú órákig a tükör előtt, kíméletlenül kritizálva testünk minden egyes négyzetcentiméterét. Nőként sokszor még sokkal nagyobb a nyomás, hogy úgy igazán elfogadjuk magunkat. Miközben próbáljuk elérni a hőn áhított külsőt, kikezdjük az önbecsülésünket, aminek következtében egyre inkább hajlamosak vagyunk ítélkezni saját magunk felett. Azzal remélhetőleg mindenki tisztában van, hogy ez a legrosszabb, amit tehetünk a lelkünkkel.
olvass tovább
Soós Alíz
A hétvégén csoportos szomatodráma-napot tartottam, és szinte mindegyik résztvevő hölgynél nagyon erősen jelen volt önmaga visszafogása, háttérbe szorítása, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz. Az életüket az önfeladás, önfeláldozás határozta meg.
olvass továbbBocsánatot kellene kérnem. Bocsánatot kellene kérnem magamtól. Hogy annyi éven át másoktól vártam mindent, amit magamnak kellett volna megadnom.
olvass tovább
