Hogyan alkalmazkodjunk a magaslati környezethez?

A hegyekben - már 2000 m felett is - különböző természet adta kihívásokkal kell megküzdenünk, mint például a levegő oxigén- és páratartalmával, az UV sugárzással, illetve a hőmérséklet és időjárás gyors változásával. Mivel a természetet megváltoztatni nem lehet, ezért nekünk kell alkalmazkodnunk és figyelembe kel vennünk szervezetünk figyelmeztetéseit.

A magaslat negatív hatásai lehetnek a rossz közérzet, a fáradság, a szédülés, a hányinger és a fejfájás. Ezek a tünetek csak múló problémák, mert a szervezet alkalmazkodásával elmúlnak. Egyik kiváltó oka a levegő összetétele. Azaz minél magasabbra megyünk, annál kevesebb oxigén található a levegőben, ezért a szervezetnek alkalmazkodnia kell a többlet oxigén megkötéséhez. A testünk oxigénellátásáról pedig a vérünk gondoskodik. Előfordulhat tehát, hogy nagyobb magasságokban keringési problémák jelentkeznek.

A következő ok a levegő páratartalma, amely a magasság növekedésével erősen csökken, a kiszáradás veszélye fokozott, ami befolyásolja a keringési rendszerünket. Ez ellen több folyadék bevitelével védekezhetünk, az alkoholfogyasztást viszont mellőzzük, mert csak fokozza a szervezetünk folyadékveszteségét. A nyaralás 3-4. napja fokozottan veszélyes, mert a fentebb említett tényezőkhöz való alkalmazkodás energiát von el a szervezettől, és ezekre a napokra kerülünk mélypontra. Ekkor koordinációs zavarok is felléphetnek. Statisztikák is kimutatták, hogy ebben az időszakban történik a legtöbb sérülés és baleset. Ilyenkor síeljünk kevesebbet és tartsunk pihenőnapot.

Leégés és fagyás ellen is védenünk kell magunkat. A havas lejtők visszaverik a napfényt, így a káros sugárzás jelentősen növekszik, és csúnyán le lehet égni még fátyolfelhős időben is. A kilógó testrészeink könnyen le is fagyhatnak, ha nem védjük őket megfelelően, hiszen napsütés ellenére is lehet nagyon hideg, főleg ha még a szél is fúj. Érdemes olyan krémeket használni arcunkra, szánkra, amelyek egyaránt védenek a napsugárzás, a hideg és a szél ellen. Síelés közben érdemes egy óra ebédszünetet tartani, hogy szervezetünket feltöltsük energiával, illetve, hogy újult erővel vághassunk neki a pályáknak. Gyerekek részére ez kifejezetten fontos, sőt lehet még délutáni alvást is beiktatni. A gyermekek egészségének megőrzésénél fontosabb szempontot nem tarthatunk szem előtt. Síelés során nem az a fontos, hogy ki síelt többet és hódított meg több pályát vagy ment gyorsabban, hanem az, hogy mindenki jól érezze magát, és egészségesen érkezzen haza. Kellemes kikapcsolódást és balesetmentes síelést kívánok minden olvasónak!

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!