Ha nem veszi észre a férfi, hogy a kapcsolat véget ért
A kapcsolatok olykor furán érnek véget. Olyan formában, amit csak az egyik fél ért, az, aki nem veszi észre, hogy a másik még mindig úgy tesz, mintha egy élő kapcsolat részese lenne. Fura dolgok történnek ilyenkor, ép ésszel szinte felfoghatatlanok…
- Viharos szakítás volt a miénk – kezdi a mesélő – sokáig húztuk-vontuk a döntést, aztán egyszercsak elérkeztünk ahhoz a ponthoz, mikor az én életfilozófiám szerint nem engedhettem meg magamnak több szenvedést, na meg nem kívántam több időt elherdálni valakire, aki csak fájdalmat okozott. Hirtelen vetettem véget a kapcsolatnak és a belső gyászom megélése után új életet kezdtem.
Már három év eltelt a szakítás óta, és semmilyen élő kapcsolat nem létezett kettőnk között, így furcsa volt, hogy rendszeresen hallok híreket felőle, annak ellenére, hogy nem vagyok kíváncsi arra, hogy mi van vele. Meglepett, hogy minden fontosabb életeseményének híre eljutott hozzám, anélkül, hogy bármilyen erőfeszítést tettem volna azért, hogy ez így legyen.
– Aztán egyszer, teljesen váratlanul, kaptam tőle egy érdeklődő levelet, amire közömbösen, egyetlen tőmondatban válaszoltam, mert nem tulajdonítottam jelentőséget neki. Újabb év telt el, s megint rám talált az illető személyes megkeresése, én pedig még mindig nem tudtam mire vélni a dolgot. Semmilyen ésszerű indok nem szolgált az események alakulására, csak mikor végigondoltam eddigi kapcsolataimat és a benne szereplő férfiakat értettem meg a dolgok miértjét. Akkor láttam meg, hogy nem vettem észre, hogy a másiknak az elmúlt években mindvégig volt egy hatalmas problémája velem, mégpedig az, hogy nem jelentkezem.
Nem tudom miért, de azt hiszem, jellemző a férfiakra, hogy nem szeretnek csak úgy, egyszerűen véget vetni egy kapcsolatnak. S ha az mégis hangtalanul, békésen ér véget, vagy kevesebb konfliktussal, mint tervezték, hajlamosak úgy értelmezni a dolgokat, hogy a kapcsolat valójában nem ért véget.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez