A gyűlölködés pszichológiája

Neveltetésünk során megtanulunk szépíteni a szavakon és a gesztusokon, melyekkel a nemszeretem dolgokra utalunk, egészen odáig, amíg hajlandóak vagyunk elhinni, hogy a gyűlölet valójában nem is létező dolog. A gyűlölet ellentéte a szeretet, úgy másoké, mint önmagunké. Önmagunk szeretete azt jelenti, hogy elfogadjuk teljes valónkat. Ha megtanuljuk magunkat elfogadni, másokat is könnyebben tudunk majd szeretni.

Amióta csak az eszünket tudjuk, különbséget tudunk tenni jó és rossz, szép és csúnya, finom és fúj között; és listánk negatív pólusait könnyedén besoroljuk utálataink közé. Azonban, ha kicsit nagyobban gondolkodunk és eszünkbe jut, hogy a világ hány országában dúl jelenleg is ellenségeskedés vagy háború, kénytelen-kelletlen be kell látnunk, hogy a szeretet mellett ma is a gyűlölet az úr. No de milyen pszichológiai tényezők állnak a gyűlölködés hátterében?

Projekció

Amit másokban idegesítőnek találunk, és legszívesebben elkerülünk, az maga a legbelsőbb félelmünk. Freud szerint a belső félelmeinket a környezetünkre vetítjük, és azokat a dolgokat, amiket nem szeretünk magunkban automatikusan elutasítjuk. Sokat tanulhatunk belőle, ha ezt a tükörképet alaposan kielemezzük. Ha tudatosan odafigyelünk az árulkodó jelekre, felszínre hozhatjuk az elnyomott félelmeinket, sérelmeinket és megbánásainkat, melyek hosszútávú elnyomása mentális, majd fizikai problémákhoz vezethet.

Félelem a mástól

A gyűlölködés másik oka, hogy természetünkből fakadóan mindentől tartunk, ami eltér a megszokott-tól. Mindannyian egy adott szociokulturális csoporttal azonosítjuk magunkat, és azokat, akik nem teljesítik az általunk kedvelt és elfogadott normákat, fenntartással kezeljük. A gyűlöletet két érzelem vezérli: a szeretet és az agresszió. Szeretet a csoport iránt, ahova tartozunk, és agresszió a csoporton kívüliekkel szemben, akik veszélyt jelenthetnek a belső köreinkre. Habár genetikailag kódolt érzelmekről beszélünk, fontos megjegyeznünk, hogy nincsen kőbe vésve a mások iránti ellenségeskedésünk, és a félt csopotokhoz közeledve, őket megismerve, felülírható minden előítéletünk.

Sebezhetőség

A gyűlölet ellentéte a szeretet, úgy másoké, mint önmagunké. Önmagunk szeretete azt jelenti, hogy elfogadjuk teljes valónkat. Amennyiben van olyan tulajdonságunk, melyet elfogadhatatlannak találunk, jellemzően támadólag lépünk fel, hogy megvédjük magunkat a lehetséges veszéllyel szemben. Sebezhetőségünk gyűlöködést szül. Ha megtanuljuk magunkat elfogadni, másokat is könnyebben tudunk majd szeretni.

Hiánypótlás

Egy közösségben összekovácsoló erőként hat a gyűlölet. Az ellenszenv hiányt, identitást pótol a csoportban, elősegítve annak látszólagosan hibátlan működését. Ha ugyanazt a célcsoportot, célszemélyt utasítjuk el, akkor nem kell kemény munkával saját magunk és a csoport identitásán dolgoznunk. Így sokkal könnyebb. Mint egy figyelemelterelő-hadművelet, amelyben eltereljük saját hiányosságainkról a figyelmet, miközben mást állítunk célkeresztbe. Érdemes végiggondolnunk, hogy családi, baráti és munkahelyi közösségeinket milyen értékek tartják egyben, mert a gyűlölködésen alapuló kapcsolatok a legkevésbé sem örökérvényűek.

Szociális-kulturális ok

A társadalom, a kultúra és a politika nagyban befolyásolja más kultúráktól való elszigetelődésünket. A világban ma is több helyen háború dúl, országok és birodalmak versenyeznek a hatalomért kultúrákon átgázolva, nem ismerve határokat. Agresszió, etnikai erőfitoktatás uralja a társadalmat, amelyben csak az maradhat életben, aki a valódi arcát eltakarja, aki elhatárolódik és sebezhetetlen marad. Mindenki ellenség, aki különbözik tőlünk, a társadalomtól, amivel azonosítjuk magunkat. Az ellenséget pedig természetesen gyűlöljük.

Szemléletváltásra lenne szükség. Empátiára, nyitottságra, tiszteletre és gyűlölet helyett több szeretetre. Szembenézni saját sebezhetőségünkkel, korlátainkkal és lehetőségeinkkel, ami lehetővé tenné, hogy őszinte kapcsolatot létesítsünk - a valamilyen szempontból - más emberekkel. Mert minden szentimentalitás nélkül, egy gyűlölettel teli társadalom halálra van ítélve.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!