2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


Te most tényleg hátat fordítasz nekem?

Az élet olyan kegyetlenül tud bántani. Megannyi teherrel szór meg, ami alatt roskadoznak az acél lábaink. Szívós, erős, kitartó lábak ezek. Bírják a strapát, egészen addig, amíg a lélek fel nem adja. Mert a lélek a hajtóerő, amit ha támadás ér, hiába vannak acélból a lábak, elgyengülten vonszolják csak a testet.

olvass tovább

Miért nem érzel igazán?

Nagyon sok téves cucc van itt azzal kapcsolatban, hogy hogy változtasd meg az életed...Az a baj, hogy többnyire ezek a félművelt tanok, nincsenek képben, hogy is működünk mi, mint teljes szerkezet, ezért bár ígérnek mindent, csak kárt okoznak. Nagyon nehéz kérdés és nagy felelősség szerintem, hogy újabb illúziókba kergetsz-e valakit, vagy segítesz megérteni a dolgok valós működését.

olvass tovább

Élet egy rejtett nárcisztikussal

Talán az egyik legmélyebbre süllyedni az életben egy ilyen találkozás által lehet, még a pszichopata sem tud olyan kínkeserves lelki fájdalmakat okozni, mint a szadista rejtett nárcisztikus. Azonban nem ritka, hogy a kettő kombinált változatát kapjuk, hiszen a legtöbb személyiségzavar mellé társbetegségek is társulhatnak.

olvass tovább

A lángot őrizni kell

Talán már nem izzik úgy a szemünk mikor tekintetünk egymásra talál. Talán már nem röpködnek a gyomrodban pillangók mikor rám gondolsz és nem szédülsz a találkozókon. Nem remeg a hangod a magadról szóló mondatoknál és nem bókolsz olyan félve.

olvass tovább

Ha már nem én leszek neked az első

Tényleges fájdalommal jár elképzelni, hogy milyen lesz, ha már nem én leszek számodra az első. Amikor más fog a fejedben járni ébredésnél, lefekvésnél. Amikor más lesz az első, akivel majd meg szeretnéd osztani a gondolatod. Amikor másra vágysz majd mind a nehéz, mind a könnyed napjaidon. Nem akarom elfogadni a tényt, hogy hamarosan másnak adod ki majd a szíved egyetlen albérletét.

olvass tovább

Hazudhatok magamnak is?

Néha azt érzem, hogy fáradhatatlanul csatangolok az utamon, szünet nélkül, és nem találok semmit sem, ami kapaszkodót jelentene, egy kis pihenőt a szélviharban. Időnként még az is nehezemre esik, hogy saját magamnak valljam be az érzéseimet. A manír nélküli, felszínt is felhasító érzéseket. Pedig lenne mit mondanom. Lenne mit mesélnem. A nagyvilágba kiáltanám, hogy úgy érzem nem bírom a súlyos terhet, ami a vállamra nehezedik.

olvass tovább

Időrabló voltam

Mindent megtettem volna, hogy boldog legyél mellettem. Aztán rá kellett döbbennem, hogy mellettem, te soha nem leszel igazán boldog. Én nem az vagyok, akire a szíved mélyén vágysz. Én csak egy lány vagyok, aki iránt érzel valamiféle szerelmet, de az nem a zsibbasztó igaz szerelem.

olvass tovább