2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


A szerelem nem elég egy jól működő és hosszútávú kapcsolathoz

Az elején még hosszú a csók és laktató. A kezdetekben még minden más eltörpül a rózsaszín szerelem mellett, mindent eldobsz, hogy vele lehess, betölti egészen a szívedet, és minden gondolatodat uralja a puszta létezésével. Az első hónapokban nem kell, hogy okos légy, nem kizáró ok, ha máshogy gondolkodsz, vagy ha egyáltalán nem gondolkodsz. De, ami itt megjelenik, nem egészen így kísér végig minket.

olvass tovább

Élményeket gyűjteni együtt – Avagy ez hoz igazán össze minket

Az utazások, kirándulások, barangolások mindigis szerves részét képezték az életemnek, gyerekkoromtól kezdve. Nemcsak azért, mert kislányként számtalan külföldi útnak lehettem a részese, melyeket a nagymamám szervezett és bonyolított le, hanem azért is, mert attól a pillanattól kezdve, hogy egy picit is másabb, különlegesebb, illetve természetközelibb közegbe kerültem, én magam is átalakultam. Az érzéseim, intuícióim. Ilyenkor általában fontos dolgokra ébredtem rá, inspirálódtam, és persze felejthetetlen élményekkel gazdagodtam. Ez ma sincs másképp.

olvass tovább

Soha többé olyat, mint te

Pedig ez is szépnek indult, sajnos senki nem szólt az elején, hogy már a csomagolás sem stimmel, így nem érdemes bontogatni tovább. Csodaszép tavasz, a világ újjáéled a szívvel együtt, mely újra hevesen ver.

olvass tovább

Csak egy „talán” voltunk

Néha rájössz. Általában vasárnap este, amikor már második napja vagy otthon, egyedül. Rájössz, hogy jobb ez így. Velem is ez van, sóhajtok, de te már nem vagy az a rezdülés, ami a tüdőmben játszik, mert ki akar törni. Már annyiszor sóhajtottalak ki, hogy köhögnöm kell, mert tüdőm pora lettél csak a megkopott emlékeinken. Már nem akarsz kitörni belőlem, már megnyugodtál. Nem tudom mikor történt ez, talán, amikor legutóbb vért adtam, kikavarogtál a véráramomból, csak hogy kevésbé fájjon. De a nyomod itt maradt.

olvass tovább

Te mit mondanál legszívesebben, amikor valaki megkérdezi, hogy hogy vagy?

A mentális fájdalmak közül kevés lehet rosszabb annál, mint amikor valaki a saját elméjének rabja. Értem ezalatt akár a skizofréniát, a bipolaritást, a depressziót vagy csak szimplán a fényes tudatát annak, hogy a külvilág reggel felvértezi magát a verbális és non-verbális fegyverek tárházával, majd egy erőteljes tűzharchoz hasonlóan, egész nap üríti ránk a töltényeit.

olvass tovább