Kövess minket Facebookon.
Varga Emese
Mi a legnagyobb célod az életben? Hogy boldog legyek- a legtöbb embernek ez a válasz ugrik be elsőre. Hiszen ez a legfontosabb, nem igaz? De mi van akkor, ha az élet többről szól, minthogy az egyéni boldogságunkon munkálkodjunk, ha van valami, ami ennél is fontosabb?
olvass tovább
Varga Emese
A nagy szerelmeknél te is érezheted úgy, mintha pillangók verdesnének a gyomrodban, próbálva kitörni onnan. Butaság lenne azonban elvárni, hogy évekkel az első találkozás után is ugyanolyan csillapíthatatlan szerelmet érezz, mint akkor, amikor először megláttad a párod. De ne aggódj, mert van egy ennél még jobb érzés.
olvass tovább
Varga Emese
Bármerre is nézel, olyan emberek pillantásába ütközöl, akik próbálják megmondani neked, hogy miben higgy, mit gondolj, és merre keresd a választ a belsőd szétfeszítő kérdésekre? Manapság nehéz olyan személynek lenni, aki hűségesen kitart az elvei mellett, és mindig önmagát adja, de ez tesz igazán szabaddá, tehát ne érezd magad rosszul, ha illenek rád a leírások.
olvass tovább
Varga Emese
Mindenki találkozott már olyan személlyel, aki úgy vonzotta, mint egy mágnes, akinek csak úgy itta a szavait és titkon olyan akart lenni, mint ő.
olvass tovább
Varga Emese
Ha valamit megtanultam az elmúlt években, az az, hogy a változás valóban a mi érdekünket szolgálja. Hogy hiába gyártunk kifogásokat, hiába hazudunk magunknak, mert van egy olyan erős formáló erő, amit akkor sem tudunk kikerülni, ha a paplan alá dugjuk a fejünk és betapasztjuk a fülünk. Ez pedig a fejlődés.
olvass tovább
Varga Emese
Az az igazság, hogy egy idő után kinőjük azokat az embereket, akik nem tudnak értékelni minket.
olvass tovább
Varga Emese
Lassan felfogom, hogy több értelme van magamba szívni a pillanatot, hogy több értelme van hátra dőlni és azt hinni, hogy „most jó”, mint hogy folyton a jövőt kutassam.
olvass tovább
Varga Emese
Rám villan a szemed a pohár felett. Szinte éket vág a retinádba az üveg csillanása, tekinteted szétterül rajtam, mint megannyi kérdőjel. Látom, azt kérdezed, vajon írok-e még rólad.
olvass tovább
Varga Emese
Túl rövid, hogy újra végighallgassam a a megkérdőjelezhető igazságod, amivel már annyiszor megkavartad a fejem. Túl rövid, hogy anyaoroszlánként védjem a szerelmünk romjait, pedig már rég a semmi után nyúlok és nincs mit védeni.
olvass tovább
Varga Emese
Talán azt akarom, hogy minden reggel, ha a tükörbe nézel, lásd az arcodon az összes mosoly nyomát, amit én hagytam. Lásd a homlokráncolást is.
olvass tovább
Varga Emese
Amikor bevásárlásnál nem néztél rám tudtam, hogy elmész. Tudtam, mert pontosan ugyanazokat a jeleket adtad, amiket egyszer már elkapott az adóvevőm, és nézd csak, hatalmas koppanás lett a vége. Tudtam, akkor is, amikor azt hazudtad, hogy minden rendben, amikor úgy öleltél át, hogy minden porcikád azt hazudta, hogy minden rendben.
olvass tovább
Varga Emese
Nem tudom, miért népszerű mostanában az a felfogás, hogy akinek egyszer kellettünk, annak mindig fogunk. Hogy hiába lökjük el magunktól, mintha csak egy tekegolyó lenne, mindig lesz még egy utolsó utáni esélyünk arra, hogy visszakússzunk hozzá.
olvass tovább
Varga Emese
Illetve csak akkor, ha tudod, hogy nemsokára felveszed a kabátod es elmész, rágyújtasz egy cigire és olyan kifogást fújsz ki, amit még nem használtál el. Kérlek, azt add nekem.
olvass tovább
Varga Emese
Mindenkinek van olyan időszak az életében, amikor nem igazán van megelégedve önmagával és tulajdonképpen bárki más bőrébe szívesebben bújna, minthogy szembe kelljen néznie önmagával. Azonban szerencsére az a pont is elérkezik, amikor már eléggé tiszteled magad.
olvass tovább
Varga Emese
Ha valamit megtanultam az elmúlt években, az az, hogy a változás valóban a mi érdekünket szolgálja. Hogy hiába gyártunk kifogásokat, hiába hazudunk magunknak, mert van egy olyan erős formáló erő, amit akkor sem tudunk kikerülni, ha a paplan alá dugjuk a fejünk és betapasztjuk a fülünk. Ez pedig a fejlődés.
olvass tovább
Varga Emese
Gondolkoztam. Végigpörgettem az agyamban minden egyes mondatod, és úgy néztem, ahogy az illúzióim elsuhannak mellettem, mint ahogy a vonat hagyja el a peront. Néztem a mellettem elszálló színes buborékokat, melyek az ígéreteid rejtették és hagytam, hogy anélkül pukkadjanak ki, hogy hozzájuk érnék.
olvass tovább
Varga Emese
A nők és a férfiak igencsak különböző módon mutatják ki szeretetüket, amiből nem ritkán adódik félreértés. Ha azonban egy férfi ezeket a dolgokat megteszi érted, nem kell tovább azon gondolkoznod, hogy vajon fontos vagy-e neki, mert egyértelmű lesz a válasz.
olvass tovább
Varga Emese
Sokáig azt hittem, hogy a szerelem leginkább egy viharhoz hasonlítható. Talán túl sokszor láttam a Vicky Christina Barcelonát, talán saját magammal szúrtam ki, amikor úgy idealizáltam a kapcsolatokat, mint valamit, amiért mindig küzedni kell. De rájöttem arra, hogy meguntam folyton küzdeni. Belefásultam. Egyszerűen nem akarok már mást, csak békét a vihar helyett.
olvass tovább
Varga Emese
Még évekkel később is képes voltál bántani. Csak most az volt a különbség, hogy nem a kimondott, hanem a ki nem mondott szavaid csapódtak erősen a védelmi rendszeremnek, ami már akkor küldte a riasztást, amikor megpillantottalak.
olvass tovább
Varga Emese
Sokszor anélkül szabotáljuk magunk és a kapcsolataink, hogy ezt észrevennénk. Gyakran nyugtatjuk magunkat azzal, hogy nem velünk van a baj, hanem nagyjából mindenki mással, azonban vannak olyan tényezők, melyek folyamatos hajtogatása esetén elgondolkozhatunk azon, hogy talán mégis néha mi magunk csapjuk be az ajtót a saját boldogságunk orra előtt.
olvass tovább
