Kövess minket Facebookon.
Varga Emese
Vajon melyik vonzódás vezet szerelemhez, emel fel és ölel magához, és melyik az, amit kerülnünk kell, ha nem akarunk megint hónapokig bánkódni a minket ért sérelem miatt?
olvass tovább
Varga Emese
Mint ahogy azelőtt is megvoltam. Sokan félremagyarázzák a nők erejét. Mert lehet, hogy az elején összeszorult a gyomrom minden egyes alkalommal, amikor az elmém peremére értél, de tudod ettől is csak erősebb lettem. És egy idő után már nem fájtál.
olvass tovább
Varga Emese
Csak ülsz az ágyadon és nem érted. Nem érted, hogy hogy hagyhatott magadra pont az az egy, akivel valami egészen más hullámhosszon kapcsolódtok, aki a ki nem mondott szavaidat is érti. De a lelki társ nem marad, egyszerűen nem tud maradni.
olvass tovább
Varga Emese
Sajnos az a baj, hogy a világ általában csak egy torz tükör. Hogy nem mindig kapjuk vissza azt, amit adunk, hogy nem mindenki értékeli a befektetett energiánk, nem mindenki tudja kezelni azt, ha a változatosság kedvéért mi normálisak vagyunk vele és nem verjük át. Hogy mi nem hazudunk szemrebbenés nélkül, már akkor is, ha kérdezünk. Hogy nem használunk nagy szavakat, amikor egyáltalán nem gondoljuk komolyan őket és nem remegünk, ha cselekedni kell.
olvass tovább
Varga Emese
Egy. Mert végre szeretem és tisztelem magam. Mert tisztában vagyok azzal, hogyha nem tetszik a sztori, amiben fél lábbal benne ragadtam, akkor képes vagyok kilépni belőle. És nézd csak, meg is teszem!
olvass tovább
Varga Emese
Fájni fog. Lesz olyan, hogy bármerre nézel, ugyanaz a sztori köszön vissza rád, és nem fogod érteni, hogy miért. Lesz olyan, hogy hiába rángatod, hiába hiszed azt, hogy az a te ajtód, egyszerűen nem fog kinyílni és a kulcsod is beletörik a zárba. De egy idő után már nem fogod magad mindenért hibáztatni. Egy idő után érzelmileg is felnősz.
olvass tovább
Varga Emese
Nem kellenek az ámításba áztatott szavaid. A szavak, amiket talán otthon, a tükör előtt gyakoroltál, üveges tekintetedhez megnyerő mosolyt öltve, a szavak, melyek oly könnyedén hagyják el ajkaidat, és telepszenek a szívemre, mintha súlyuk egyenlő lenne a jelentőségükkel.
olvass tovább
Varga Emese
Hetek óta nem láttalak. Nem a te hangod, ami köszönt, ha kapkodva veszem fel a telefont, és bár látom, hogy nem a te számod- remélem mégis, hogy az ismerős basszusod zengi majd be a teret. Hogy akkor felsóhajthatok, kissé megkönnyebbülten, de árnyalatnyi „miért?” mellékízzel a számban.
olvass tovább
Varga Emese
Mi lenne, ha kesergés helyett úgy definiálnánk az egyedüllétet, mint életünk legfontosabb személyével eltöltendő időszakot - aki pedig nem más, mint önmagunk. Mi lenne, ha nem sóhajtozással töltenénk a szombat estéket, hanem valami hasznosabbal: a saját világunk felfedezésével.
olvass tovább
Varga Emese
Néha rájössz. Általában vasárnap este, amikor már második napja vagy otthon, egyedül. Rájössz, hogy jobb ez így. Velem is ez van, sóhajtok, de te már nem vagy az a rezdülés, ami a tüdőmben játszik, mert ki akar törni. Már annyiszor sóhajtottalak ki, hogy köhögnöm kell, mert tüdőm pora lettél csak a megkopott emlékeinken. Már nem akarsz kitörni belőlem, már megnyugodtál. Nem tudom mikor történt ez, talán, amikor legutóbb vért adtam, kikavarogtál a véráramomból, csak hogy kevésbé fájjon. De a nyomod itt maradt.
olvass tovább
Varga Emese
Bizonyára hallottál már arról a híres sült galambról meg arról, hogy nem igazán fog a szádba repülni, ha csak széttárt karokkal várod és nem teszel érte semmit. Ugyanez igaz az életedben lezajló változásokra is, tehát vedd a kezedbe az irányítást és tegyél az életedért!
olvass tovább
Varga Emese
Lehet, hogy még a huszas éveid taposod csak, de lélekben mintha már egy évszázadot lehúztál volna valahol. Sajnos a mai világ nem a széplelkű emberek játszótere, így szerelmet is nehezebben találhatsz, mint a környezetedben élők.
olvass tovább
Varga Emese
Nem sokat gondolkoztam azon, hogy mi lett volna velünk, ha. Valószínűleg semmi, túl hamar tele lett volna a lelkünk harmadfokú égési sérülésekkel. De felesleges ezen agyalni, így is szétrágtam már a szám, ahogy a képeit nézegettem, hogy milyen boldogok vagytok együtt. Vagyis annak tűntök.
olvass tovább
Varga Emese
Azok az emberek, akik csak magukkal vannak elfoglalva hozzá vannak szokva, hogy mások is tátott szájjal bámulják őket egy-egy cselekedetük után. Te azonban nem állsz be a sorba, és nem csak ez az egyetlen, ami miatt egy ilyen ember úgy érzi, hogy menekülnie kell tőled.
olvass tovább
Varga Emese
Megint ugyanott feküdtünk, ahol pontosan egy éve. Egy éve, amikor belém csapódtál, mint egy elszabadult meteorit, ami fékevesztetten keres valamit, de irányt veszít, és csak zuhan, zuhan. Tudod teljesen összezavartál.
olvass tovább
Varga Emese
Ha egy határozott és önálló nőt sodor utadba az élet lehet, hogy a következő lépésed az azon való agyalás lesz, hogy miként tarthatod meg őt. Egy ilyen nőnek ugyanis térre van szüksége ahhoz, hogy kibonthassa szárnyai, így nem csoda, ha néha megijedsz, hogy mi lesz, ha túl messzire repül, és nem talál vissza hozzád.
olvass tovább
Varga Emese
Tudod, sosem bánnálak meg- mondtad, és én annyira belesüllyedtem ebbe a mondatba, olyan megnyugtatóan vett körül, minta ez lenne a legkényelmesebb babzsák, mintha jobb nem is lehetne. Pedig lehetne, ha velem lennél.
olvass tovább
Varga Emese
Tudod, hogy nem kéne. Nem kellene felvenned, ha hív, nem kellene gyomorremegve várnod, hogy mikor bukkan újra fel és mikor vetheted majd magad megint úgy az ölelésébe, hogy ne számítson semmi más. Nem kellene, ezt tudja az agyad. De a szíved egészen másról győzködi.
olvass tovább
Varga Emese
Seggfejnek lenni elkerülhető. Találkozni velük elkerülhetetlen. Bevonzani őket pedig… miért is történik meg? Miért van az, hogy újra és újra olyan ember ölelésében találod magad, aki profi abban, hogy teljesen kicsináljon érzelmileg?
olvass tovább
Varga Emese
A közös emlékeiteket nem tudod kitörölni a fejedből, mint ahogy őt magát sem tudod kiradírozni a szívedből, de van egy pont, ami után már nem lehet többet várni rá. Rá és arra, hogy végre jól szeressen.
olvass tovább
