A csodaapának, aki létezik
Bizony nem sok szó esik azokról az apákról, akik a legjobb apák a világon. Pedig léteznek. Az enyémet csak csodaapának hívom, mert Ő tényleg egy csoda.
olvass továbbBizony nem sok szó esik azokról az apákról, akik a legjobb apák a világon. Pedig léteznek. Az enyémet csak csodaapának hívom, mert Ő tényleg egy csoda.
olvass továbbAz állatövi jegyünk valamilyen mértékben meghatároz minket, de hogy képes-e megjósolni személyiségünk árnyalatait, hozzáállásunkat, vágyainkat, vagy épp teljesítményünket az élet különböző területeire vonatkozóan? Mondjátok meg ti! Ezen a héten utánajártunk, milyen férfitípusoktól ajánlatos távol tartaniuk magukat az egyes jegyek női szülöttjeinek.
olvass továbbNéha a csend körülölel és a nyugodt percek emlékképeket vetítenek elém, én pedig ilyenkor csak arra gondolok: újra lennék gyermek. És akkor magam előtt látom a pirospozsgás arcú kislányt, aki egyszerre nevet és rohan megállás nélkül, hiába hívják a szülei vacsorázni.
olvass továbbTudom, hogy nem lehetne, tudom, hogy hülyeség, de nekem mégis Te vagy az. És ezen a ponton nem számít semmi sem. Nem érdekes, hogy ki vagy, nem érdekel a múltad, igazából még az sem, hogy a jelenben mit csinálsz. Nem azért, mert nem törődöm veled, hanem mert nem azért szeretlek, amit csinálsz.
olvass továbbMúltam árnyai közt járok. Nézegetem régi emlékeimet. Mily régiek, mily valósnak hitt ábrándok vetődtek papírra... és mennyi minden változott azóta. Vágyaim, fájdalmaim létezőek voltak, erősek... lám, az idő mi mindenre képes. Megfakította, megkoptatta minden sebem.
olvass továbbIdőnként azt gondoljuk, hogy erre a személyre soha nem találunk rá, de talán csak azért, mert nem hiszünk igazán a létezésében. Meg kell tanulnunk úgy élni az életünket, hogy elhiggyük, és tudjuk, hogy létezik valaki, aki úgy bánik majd velünk, mintha mi lennénk számára a legcsodálatosabb dolog, ami megtörténhetett vele az életben.
olvass továbbTudom, hogy nem lehetne, tudom, hogy hülyeség, de nekem mégis Te vagy az. És ezen a ponton nem számít semmi sem. Nem érdekes, hogy ki vagy, nem érdekel a múltad, igazából még az sem, hogy a jelenben mit csinálsz... Nem azért, mert nem törődöm Veled, hanem mert nem azért szeretlek, amit csinálsz.
olvass továbbNem erkölcsileg közelítek, tehát semmi bajom a laza kapcsolatokkal. Semmi bajom az egyéjszakás kalandokkal; semmi bajom azzal, ha valakinek több partnere van; semmi bajom, ha gyakran váltogatja őket; semmi bajom a korkülönbséggel, akárki is legyen az idősebb vagy a fiatalabb; és semmi bajom a nyitott házasságokkal sem. Nem akarok erkölcsi kérdést csinálni a dologból egyáltalán.
olvass továbbMagzatpózban fekszem az ágyon, és tudom, nehéz lesz a holnapi nap. Persze ismerős az érzés, sokszor volt már példa erre, mégis olyan, mintha a félelem, átvenné az irányítást felettem. Hangosan dobog a szívem, kezdem a kontrollt elveszteni véglegesen. Aztán megpihenek, először csak körbenézek, hogy lássam, kezd minden kitisztulni a látóteremben.
olvass továbbÉpítünk egy világot magunk köré. Falaiba keserűségünk önt cementet, és megszilárdul a lelkünk, mire végzünk a bástyánkkal, hogy utána egyedüli uralkodóként üljünk magányunk trónusán, látogatók nélkül. Mindannyian ilyen magányos trón örökösei vagyunk.
olvass továbbHa pár szóval kéne jellemeznem az elmúlt évet, azt tudnám mondani, hogy a lecke nagy volt és drága pénzt fizettem érte. Azonban mára már tudom, hogy minden forintját megérte, hiszen fejlődtem. Talán új ember is lettem.
olvass továbbFeltételezhetőnek tartom, hogyha egy emberen, mondjuk, Noé véleményén múlna, hogy felkerüljek-e a bárkára, jót fürödtem volna az özönvízben. Az, hogy az embereknek történetesen van a fejükben valami, amit igyekszenek folyamatosan a köz érdekében is hasznosítani, nem tűnik a gyakorlatban széles körben elfogadottnak.
olvass továbbFélig álomban ébredek melletted, de még élvezem a takaró és a bőröd meleg érintését, ezért nem kelek fel. Csak nézlek, és próbálok rájönni, miért is ennyire varázslatos a béke és a biztonság égboltig emelő kettőssége. Nincsenek kételyek, vagy könnyekkel teli szempárok, amik minduntalan kérdőre vonnak, vagy vizslatnak.
olvass továbbAddig, amíg a sötét mélység húz magába és nem enged, addig minduntalan úgy fogod érezni, hogy nincs esélyed kivánszorogni belőle. Acélkeménységű szemellenzőt erőltet rád, mégis azt kérdezem: Gondoltál arra valaha is, hogy igazából csak a gondolataid tapasztották oda olyan erősen?
olvass továbbMintha most, mindent hirtelen még meg kéne élnünk, mintha nem hinnénk, hogy lenne időnk. És habzsolunk. Mindent. Jól bezabálunk és még is éhesen szédelgünk. Hányingerrel.
olvass továbbMa este végre egy nagyon nehéz évet hagyhatunk magunk mögött. Még én is nehezen hiszem el, hogy megint ennyi volt. Eltelt egy újabb év. Hirtelen, egyik napról a másikra. De bízom benne, hogy érkezik egy szebb és jobb korszak. Mert Te, 2020 nem igazán voltál jó hozzánk…
olvass továbbHazudnék, ha azt mondanám, hogy minden rendben. Az sem lenne igaz, ha panaszkodásba kezdenék és sajnálnám magam, azért amim nincs. Mert úgy összességében egy nagyon szerencsés ember vagyok. Örülök a kis dolgoknak, hálás vagyok azért ahol tartok az életemben és hiszem, hogy a nehézségek ellenére az életünk csodálatos.
olvass továbbDecember 24-e van. A szeretet és a béke ünnepe. Adni, törődni, szeretni. Hosszú időszak van mögöttünk, ezért nincs más dolgunk, mint megpihenni, megnyugodni egy picit és hálásnak lenni mindazért, amink van. Meg kell találnunk az öröm forrását bármi is legyen az, amely segít abban, hogy pozitívak maradjunk.
olvass továbbNagyon sok helyen találkozunk nap, mint nap ezekkel a szavakkal, tényleges jelentésébe talán bele sem gondolunk, mert rohan a világ és nekünk is rohannunk kell, hogy beérjük őt. Ezért nincs idő elmerengni ilyen kis apróságokon. Pedig megérné.
olvass továbbDecember 20-a volt és már kérlelhetetlenül közeledett a Karácsony. Az emberek rohamtempóban futkároztak a bevásárló központokban- mint pókok a falon. Leértékelések, őrjítően villogó reklám táblák, felhúzhatós, hahotázós télapók csábították a kiéhezett vásárlókat a boltokba. Az ünnepi forgatagban- vagy nevezzem inkább hajszának?- egy kislány megelégelte a nagy futkorászást. Apró lábait csak úgy kapkodta egymás után. A földig érő, mikulásos tüllszoknyája és csúszkálós lakkcipője sem könnyített a helyzeten.
olvass tovább