Kulcsszó keresés /


Érzelmi rabság

Mikor látod be, hogy vége? Miért játszod velem és közben önmagaddal ezt a régen elvesztett csatát? Vívod ezt a kínt, harcolsz magaddal ellenem közben csak észre kéne venned és elfogadnod, hogy a részed lettem. Már késő a “ha” meg a “majd”. Tényleg nem látod? Nincs már útja a kapcsolatunknak. Azt hiszed nekem nem fáj? – gondold azt.

olvass tovább

Boldognak lenni

Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy eszeveszetten szajkózod, „Én annyira, de annyira boldog vagyok!” – és miután senki sem lát téged, magadba roskadsz… Ez nem boldogság. És az sem, ha folyamatosan álcát öltesz magadra csupán azért, hogy minél jobb színben tűnj fel mások előtt. Tudom, sokszor okoztak neked fájdalmat, és nehezen léptél tovább. De megtetted… mert szeretnél igazán boldog lenni.

olvass tovább

5 tipp, hogy hogyan érd el az álmaidat a vonzás törvényével

Azt mondják, hogy minden pillanatunkban ott lapul a kreatív erő és az Univerzum célja, hogy ezt segítsen nekünk megélni a lehető leggazdagabb módon, azért, hogy boldog lehessünk. Ha ez a helyzet akkor nagyon is csodálkozhatsz, miért nem jöttek be az álmaid. Mindent beletettél? Könnyebb elhinni, hogy csak a vonzási törvényei nem működnek, mint felismerni, hogy talán nem jól működtetjük ezt a képességünket.

olvass tovább

Merd kimutatni, amit érzel, ne érdekeljen mások véleménye

Ahogy körbenézek a környezetemben, kezdem észrevenni, egyre több ember vágyakozik arra, hogy tartozzon valahova, hogy mások elfogadják, és megértsék őt. Ahogy biztosan te is. Meg kellene értenie mindenkinek, neked is, attól kezdve, hogy érzelmileg, másoktól vársz elismerést, ezáltal beleesel abba a hibába, hogy már nem is tudod ki is vagy valójában, mert mindenáron tartozni akarsz egy közösséghez. Nem szabad. Mert így elveszted önmagad, a valódi énedet…

olvass tovább

Férfiszempont: Kezdet és vég

Aminek kezdete van, az véget is ér egyszer, szoktuk mondani helyesen. Vagy helytelenül? A tudatosság kezdete például mikorra tehető? Hiszen a kezdet, az idő, a vég mind a tudatosságon belüliek, és ahhoz, hogy a kezdetét hitelt érdemlő módon megállapíthasd, ki kéne lépni belőle. Mint ahogy a hullámok elválaszthatatlanok a tengertől, a létezést sem választhatod el a léttől, és a most pillanatától.

olvass tovább

A szerelem illúziója

Szenvedély, szerelem, dráma. De kiért és miért? Vajon tényleg igaz? Azt hiszem, a vágyainkat ma már hajlamosak vagyunk szentimentálisan kezelni. És kezdem megérteni, hogy a vágyakozás nem biztos, hogy egyenlő az igazi szeretettel. Ebből még bármi lehet, ez csak a kezdő löket, ami elindíthat két embert egymás felé. A vágy lehet igazi, de még távol áll a szerelemtől.

olvass tovább

Nem kényszerítheted, hogy szeressen, ha menni akar, menjen!

A szeretet szerelemmel karöltve, egy semmihez nem fogható, csodálatos érzés. Persze csak akkor, ha viszonozzák. Ha nem, akkor fájdalmas vágyakozás, egész éjjel át tartó könnyáradat, és emellett az önbizalom is tönkremehet. Biztos, hogy veled is előfordult már az eddigi életed során, hogy minden ok nélkül, megmagyarázhatatlanul, de olyan férfiba szerettél bele, akibe nem kellett volna, mert sajnos ő nem viszonozta a szerelmedet.

olvass tovább

Férfiszempont: Vágyak és félelmek

Manapság úgy tekintünk a halálra, miszerint az baleset, betegség, bűntény vagy pedig az öregség következménye. Pedig a halál a születés következménye. Ez a világ pedig a vágyak és félelmek univerzuma, ahol a születés az élvezet, és a halál a fájdalom. Eközben jól megfigyelhető, hogy a zavarok legnagyobb okozói a vágyak és a félelmek. Fiktív dolgok, hiszen a vágy az élvezet emléke, és ennek a lenyomata, a félelem pedig a fájdalom, és a kudarc emléke. És mégis hatalmas az uralmuk felettünk.

olvass tovább

Eléggé megbecsülöd azt, amid van?

  • 2020. április 04.

Sajnos a legtöbb ember egyre inkább azzal tölti az élete egy jelentős részét, hogy vágyakozik csak valami után. Ahelyett, hogy körülnézne és megbecsülné mindazt, ami számára megadatott. Kevesen vannak, akik megtapasztalják azt a ritka pillanatot, hogy élénk felismerést kapnak az élettől annak kapcsán, hogy valójában milyen szerencsések mindazzal, amijük van. Vajon miért üldözünk mégis mindig újabb és újabb dolgokat?

olvass tovább