Megvan a rák ellenszere!
„Megvan a rák ellenszere!” „Tuti csodaszer, amivel legyőzöd a rákot!” „Itt az eltitkolt gyógyszer a rákra!” Ilyen és ehhez hasonlatos, szenzációhajhász szalagcímek alatt könnyű magazint eladni, és most ezt teszem én is: Megvan a rák ellenszere, hisz a rák ellenszerének mindig is birtokában voltunk.
Az embereket olyan könnyű manipulálni. Az interneten felnevelkedő generáció pedig mindent az internetről csinál. Itt keressük a szerelmet, innen lessük le a receptet az ebédhez, tanulunk új szépségpraktikákat, bemagoljuk a legújabb bébiétel diéta receptjét (agyrém), okos horoszkópokból kiolvassuk, vajon mi fog velünk történni aznap, diagnosztizáljuk a betegségünket, sőt, ami a legjobb, hogy innen is gyógyulunk. Pedig ez a legutóbbi öreg hiba, emberek! Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy túlságosan kevés a jó orvos, és mennyire nem működőképes dolog az egyes orvosokkal való kommunikáció. De azért azt ne gondoljuk, hogy az egész orvostársadalom egy fekete sereggé csoportosulva, szánt szándékkal titkolja, és valamiféle titkos laboratóriumban, egy egész páncélos gárdával zárja el előlünk a rák ellenszerét.
Komolyan úgy hiszitek, a gyógyuláshoz elég az a néhány pirula, vagy a napi rendszerességgel, gondosan lefacsart sárgarépalé a cékla öröklétet adó nedűjével vegyítve? Netán azt gondoljátok, a daganat egycsapásra semmissé lesz, ha szikével kivágják onnan, vagy a kemoterápia úgyis eltűntet mindent? Nos, a rossz hír az, hogy ezek a dolgok valóban szükségesek és hasznosak, de csupán a tünetet kezelik. A gyógyulás egészen máshol kezdődik, és nem is az utolsó terápiával ér véget. A testi bajainkat a lelki gondjainktól – bármennyire is szeretnénk, vagy hisszük így – nem tudjuk különválasztani. A testi tünet pedig egy feldolgozatlan lelki sérülésnek, traumának a következménye. Ha nem találjuk meg az okot, nem változtatunk a problémát kiváltó tényezőkön, vagy nem bocsájtjuk meg azt a bizonyos múltbéli sérelmünket, amiből a probléma fakad, akkor ihatjuk a gránátalmát nyakra-főre, annyit fog érni, mint halottnak a ’Mennybéli atyánk’. A legfontosabb pedig a hit, mégpedig a gyógyulásba vetett hitünk. Szilárd meggyőződésem, – bár ért támadás emiatt is - hogy aki szentül hisz a betegség legpozitívabb kimenetelében, annak sokkal egyszerűbb a dolga a kórházi ágyon. Tehát bizton merem álltani: valóban megvan a rák ellenszere, mert a rák ellenszere, a gyógyulás lehetősége mindig is itt volt bennünk.
A daganatos betegségek lelki oldala:
Bőrdaganat: ezen típusú daganat a környezeteddel, a külvilággal kialakított kapcsolatrendszeredben fennálló problémákat szimbolizálja.
A gyomor és bélrendszer daganata: ha valaki nem tudja megemészteni a problémáit, hosszasan rágódik rajtuk, akkor elsősorban emésztőszerveinek valamelyikét támadhatja meg a kór.
Tüdődaganat: a cigaretta légzőszervekre gyakorolt káros hatásait nem kell magyarázni, mégsem kap mindenki tüdőrákot a dohányzástól, mást pedig – bár életében nem dohányzott – mégis megtámadja ez a betegség. A fizikai tényezőkön kívül a lelki elnehezülés állhat a háttérben, például olyan érzések, mint a kilátástalanság, a magányosság, az élet értelmének elvesztése. Akinek hosszútávon nyomja a lelkét valami, annál könnyebben kialakulhat a betegség.
Emlődaganat: a mell a gyerekkel vagy közeli családtaggal, mondjuk a szülővel való érzelmi kapcsolatot szimbolizálja. Ha ilyen családtag bánt egy nőt, avagy vélt-valós sérelem éri, elveszti vagy csalódik abban, akit a keblén dédelgetett, és ezt nem tudja földolgozni, előfordulhat, hogy melldaganata alakul ki.
Nőgyógyászati daganatok: a nőiség megtagadásával (sokszor ez tudatalatti), a szexuális problémákkal, párkapcsolattal, gyermekvállalással kapcsolatos zavarokat jelzik a nőgyógyászati daganatok. Gyakran fordul elő olyan nőknél, akik szerettek volna gyereket, de ez nem adatott meg nekik. Ehelyett daganat, mióma, ciszta alakult ki a szervezetükben.
Agydaganat: elfojtott érzelmekhez, mély lelkifurdaláshoz, múltbéli szenvedésekhez kapcsolható. Erőteljes érzelmi sokk következménye, ami olyanokhoz köthető, akiket nagyon szerettünk, vagy amitől korábban nagyon szenvedtünk.
U.i.: Nem prédikálni akarok, nem hittéríteni, és legfőképpen nem áll szándékomban senkit sem meggyőzni a fent elhangzottakról. Tökéletesen tudom, hogy a többség nem hisz a spirituális gyógyulásban, velük egy pillanatig nem kívánok vitatkozni ebben az élethelyzetben. Halkan megjegyzem, hogy tavaly még én is közéjük tartoztam. Csupán azoknak szeretnék segíteni, akik fogékonyak az ilyesmire, és nem állítják mindenáron, hogy a lélek gyógyítására egyáltalán nem kell figyelmet szentelni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez