Az ENSZ napja

Az ENSZ létrehozását a II. világháború alatt a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az alapokmányt 50 állam írta alá 1945. június 26-án, a San Franciscó-i konferencián. Hatályba 1945. október 24-én lépett, miután az Alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió), illetve a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Ennek a napnak az évfordulóját 1948 óta az ENSZ napjaként ünnepeljük.

Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a világszervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Magyarország 1955-ben csatlakozott a szervezethez. Az ENSZ székhelye New York, több szerve azonban a világ különböző tájain, egyebek között Genfben, Bécsben, Bernben, Hágában, stb. is működik. Létrejöttének és működésének céljai, hogy megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbarát jellegű feladatokat és problémákat, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, valamint, hogy a különböző népek által a közös célok elérésére kifejtett tevékenységek koordinálásának központja legyen. Az ENSZ szervezetén belül a különböző szakterületekkel külön testületek foglalkoznak. Ilyen például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF). A szervezet pénzügyi hátterét a tagállamoktól származó kötelező és önkéntes hozzájárulások alkotják. A szervezet hat hivatalos nyelve az angol, az arab, a francia, az orosz, a kínai és a spanyol.

Az ENSZ működését magyarázó videó, mindenkit segít a szervezet munkájának megértésében