Könnyeim simogatnak
Sötét van, az eső szakad, nincs itt senki, az utca kihalt. Egyedül ülök a hideg kövön, haza mennék, de nincs hova. Nem akarok otthon sem lenni, nem akarok sehol sem lenni. Tartanék valamerre, de nem látom az utamat. Mitől volna jobb egy üres lakásban, ahol csak a magány vár rám, az a magány minek évek óta vagyok hű szolgája.
olvass tovább