Kövess minket Facebookon.
Egy olyan ember, aki őszinte szívvel, nyitottan áll másokhoz olykor megtapasztalja, hogy néhányan egyáltalán nem tudják mekkora értéke van a szeretetnek. Kezdjük azzal, hogy ha valakinek a szívedet odaadod, de ő még csak a kisujját sem mozdítja érted, akkor a legjobb megoldás, ha elsétálsz.
olvass továbbHa nap mint nap szeretnénk legyőzni a rengeteg akadályt, ahhoz erősnek kell lennünk. Különösen a mostani időszak az, ami rendesen megdolgozza a pszichénket. Ez természetesen nem egyszerű, hiszen nagyon sok odafigyeléssel és tudatossággal jár megedzeni magunkat mentálisan, viszont vannak dolgok, amelyeket ha gyakorolsz, akkor egészen biztosan erősebbé válsz mentálisan!
olvass továbbSajnos sokszor mi is elutasítjuk saját magunkat, talán azért, mert hozzá vagyunk szokva, hogy gyakran mások is ezt teszik. De ilyenkor kell, hogy még inkább odafigyeljünk magunkra, és a negatív gondolatok felnagyítása helyett a saját legjobb barátunkká váljunk.
olvass tovább
Soós Alíz
A hétvégén csoportos szomatodráma-napot tartottam, és szinte mindegyik résztvevő hölgynél nagyon erősen jelen volt önmaga visszafogása, háttérbe szorítása, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz. Az életüket az önfeladás, önfeláldozás határozta meg.
olvass továbbSokszor csak álltunk hosszú órákig a tükör előtt, kíméletlenül kritizálva testünk minden egyes négyzetcentiméterét. Nőként sokszor még sokkal nagyobb a nyomás, hogy tökéletesen nézzünk ki, és nagyon pocsékul tudjuk magunkat érezni, ha ez esetleg nem sikerül. Miközben próbáljuk elérni a hőn áhított testalkatot, kikezdjük az önbecsülésünket, aminek következtében egyre inkább hajlamosak vagyunk ítélkezni a saját testünk felett. Azzal remélhetőleg mindenki tisztában van, hogy ez egy nagyon nem jó út.
olvass tovább
Barna Berni
Magára hagyott társadalom. Magára hagyott egyén. Kevesen vannak akiket követni lehet. A Nő nem követi a Férfit, a Férfi a nőt, a gyermek a szülőket és a szülő a gyermeket. Az egyéni szenvedésünk annyira lefoglal minket, hogy kizárja azt a valóságot ahol nem csak mi, hanem mások is vannak. A vezetés képessége alapvetően a programozott reakcióink és épìtményeink lebontása után történik. Azok kik ezt meglépték képesek utat mutatni és feladatuk is.
olvass tovább
Virág Klaudia
A világ igazi válsága itt kezdődött el. Ez az az állapot, amihez mindannyiunknak vissza kell találnunk, amit ha kiegyensúlyozunk önmagunkban, akkor a világ is velünk együtt átalakul.
olvass tovább
Várszegi Réka
Nagyon sokan azt hiszik, ha magukra gondolnak, a saját fejük után mennek, saját értékrendjüket képviselik, és azt teszik, ami nekik jó, akkor önzők lesznek, akik nem gondolnak másokra.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Én zárom el magamat. A nekem szóló belső monológ, a gondolataim a szögesdrót, és te vagy a börtön. Aki engem bánt, én vagyok. Csak akkor sérülök, ha elhiszem azt, amit magamról gondolok. Ami még rosszabb, hogy ezt a másik is érzi.
olvass tovább
Horváth Andrea
Szeretned kell önmagad ahhoz, hogy jól szeressenek s nem szabad hagyni, hogy kevésbé szeressenek viszont, mint amennyire te önmagad szereted. A probléma ott kezdődik, hogy felmerül a kérdés, hogy jó, de mégis hogyan?
olvass továbbAzt mindannyiunknak már gyerekkorban a fejünkbe vésik, hogy illik másokat tisztelni, és tisztelettudóan bánni velük, azonban arról sajnos sokkal kevesebb szó szokott esni, hogy mennyire fontos az, hogy saját magunkat is tiszteljük. Valahogy úgy van ez, mint a szeretettel, hogy amíg saját magunkat nem tudjuk, addig másoktól is hiába várjuk, hogy megtegyék. Ez azért nagyon fontos, mert segít abban, hogy sose becsüljük alá magunkat, ne legyünk túlságosan megalkuvók, illetve, hogy megóvjuk saját magunkat a csalódásoktól.
olvass továbbNaponta jelennek meg cikkek és bejegyzések azzal kapcsolatban, hogy világunk mennyire álságos és képmutató, és amiatt milyen sokan szoronganak folyamatosan, hiszen olyan emberekhez és elvárásokhoz viszonyítják magukat, amelyek egyáltalán nem valósak.
olvass tovább
Virág Klaudia
Életünk bizonyos szakaszaiban eláraszthat minket a bizonytalanság. Valahogy minden szürke lett és értelmetlen. Már nem érezzük magunkénak az eddigi életünket, de a következő lépésünket sem látjuk még tisztán. Nem találjuk a helyünket a nagyvilágban. Van ilyen, nem kell tőle megijedni, ez csupán valóban azt jelzi, hogy megérett az életed a változásra. De hogyan tovább? És merre?
olvass továbbA csapból is az folyik, hogyan fogadd el önmagad. Az önszeretet fontossága valóban kulcs a boldog élethez. De mi van a belső bizonytalanságainkkal?
olvass tovább
Hári Katalin
Sosem akartam elbújni a smink mögé, játszmák mögé. Jól érzem magam ezek nélkül. Volt olyan, hogy mindenki másnak megakartam felelni azzal, hogy eljátszom azt ami nem vagyok. Távol áll tőlem a ribancos ruha és a kisestélyi.
olvass tovább
Mertain Lilla
Az egyedül lét homlokot ráncolva nem a legjobb érzés. Ezt az élet szerencsétlen, és magányos szakaszának tekintjük, amelytől távol akarunk maradni. Amikor találunk egy partnert, eltöltünk vele pár csodálatos évet, de egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy megváltozott minden, és már nem tudunk ugyanazon az úton járni.
olvass továbbA rengeteg stressz, a problémák, az a tény, hogy teljesen a feje tetejére állt körülöttünk a világ, sajnos azt hozzák magukkal, hogy rengeteget elégedetlenkedünk. Úgy érezzük, hogy többet és jobbat kellene tennünk, és észre sem vesszük, hogy összerogyunk a nyomás alatt, amelyet éppen mi helyezünk saját magunkra.
olvass továbbNyitott könyv vagyok - gondoltam sokáig. Világ életemben azt hittem, hogy sokkal könnyebben kapcsolódom emberekhez, mint mások. Talán némiképp igaz is, hiszen amolyan "az vagyok, amilyennek látsz" ember vagyok. Nincs sallang, nincs maszk.
olvass továbbMindannyian arra vágyunk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket. Társas lények vagyunk, így belénk van kódolva a kapcsolódás iránti vágy másokkal. Mi lehet jobb módja ennek, mint mindig elérhetőnek lenni, amikor szükség van ránk, támogatni és soha nem mondani „nem”-et, ha kérnek tőlünk valamit... Nos, tévedsz, ha egyetértesz az utolsó mondattal. Így ugyanis önmagadat teszed csak tönkre.
olvass tovább
Hári Katalin
Szerintem akkor lehetséges elfogadni az embereket úgy igazán, ha magunkat is elfogadjuk. Ez akkora klisé, hogy már félek leírni, de ebből fakad ki minden. Belőlünk. Persze az elfogadás még nem ment fel a fájdalom alól, amit érezni fogsz.
olvass tovább
