Kövess minket Facebookon.
Hosszú hetek teltek el, de még mindig élesen emlékszem arra a napra, mintha csak tegnap lett volna Pontosan emlékszem arra, hogy mennyire sírtam, ahogyan hazafelé tartottam, mert tudtam, hogy ez most végleges. Tudtam, hogy valóban vége van.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Két nappal ezelőtt teljesen le voltam merülve, mentálisan, érzelmileg, testileg, mindenhogyan. Túl sok dolgot vettem magamra és túlságosan lazára engedtem a saját határaimat.
olvass továbbHa nap mint nap szeretnénk legyőzni a rengeteg akadályt, ahhoz erősnek kell lennünk. Különösen a mostani időszak az, ami rendesen megdolgozza a pszichénket. Ez természetesen nem egyszerű, hiszen nagyon sok odafigyeléssel és tudatossággal jár megedzeni magunkat mentálisan, viszont vannak dolgok, amelyeket ha gyakorolsz, akkor egészen biztosan erősebbé válsz mentálisan!
olvass tovább
Soós Alíz
A hétvégén csoportos szomatodráma-napot tartottam, és szinte mindegyik résztvevő hölgynél nagyon erősen jelen volt önmaga visszafogása, háttérbe szorítása, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz. Az életüket az önfeladás, önfeláldozás határozta meg.
olvass továbbSokszor csak álltunk hosszú órákig a tükör előtt, kíméletlenül kritizálva testünk minden egyes négyzetcentiméterét. Nőként sokszor még sokkal nagyobb a nyomás, hogy tökéletesen nézzünk ki, és nagyon pocsékul tudjuk magunkat érezni, ha ez esetleg nem sikerül. Miközben próbáljuk elérni a hőn áhított testalkatot, kikezdjük az önbecsülésünket, aminek következtében egyre inkább hajlamosak vagyunk ítélkezni a saját testünk felett. Azzal remélhetőleg mindenki tisztában van, hogy ez egy nagyon nem jó út.
olvass tovább
Virág Klaudia
A világ igazi válsága itt kezdődött el. Ez az az állapot, amihez mindannyiunknak vissza kell találnunk, amit ha kiegyensúlyozunk önmagunkban, akkor a világ is velünk együtt átalakul.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Én zárom el magamat. A nekem szóló belső monológ, a gondolataim a szögesdrót, és te vagy a börtön. Aki engem bánt, én vagyok. Csak akkor sérülök, ha elhiszem azt, amit magamról gondolok. Ami még rosszabb, hogy ezt a másik is érzi.
olvass továbbAzt mindannyiunknak már gyerekkorban a fejünkbe vésik, hogy illik másokat tisztelni, és tisztelettudóan bánni velük, azonban arról sajnos sokkal kevesebb szó szokott esni, hogy mennyire fontos az, hogy saját magunkat is tiszteljük. Valahogy úgy van ez, mint a szeretettel, hogy amíg saját magunkat nem tudjuk, addig másoktól is hiába várjuk, hogy megtegyék. Ez azért nagyon fontos, mert segít abban, hogy sose becsüljük alá magunkat, ne legyünk túlságosan megalkuvók, illetve, hogy megóvjuk saját magunkat a csalódásoktól.
olvass továbbNaponta jelennek meg cikkek és bejegyzések azzal kapcsolatban, hogy világunk mennyire álságos és képmutató, és amiatt milyen sokan szoronganak folyamatosan, hiszen olyan emberekhez és elvárásokhoz viszonyítják magukat, amelyek egyáltalán nem valósak.
olvass továbbA csapból is az folyik, hogyan fogadd el önmagad. Az önszeretet fontossága valóban kulcs a boldog élethez. De mi van a belső bizonytalanságainkkal?
olvass tovább
Hári Katalin
Sosem akartam elbújni a smink mögé, játszmák mögé. Jól érzem magam ezek nélkül. Volt olyan, hogy mindenki másnak megakartam felelni azzal, hogy eljátszom azt ami nem vagyok. Távol áll tőlem a ribancos ruha és a kisestélyi.
olvass tovább
Mertain Lilla
Az egyedül lét homlokot ráncolva nem a legjobb érzés. Ezt az élet szerencsétlen, és magányos szakaszának tekintjük, amelytől távol akarunk maradni. Amikor találunk egy partnert, eltöltünk vele pár csodálatos évet, de egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy megváltozott minden, és már nem tudunk ugyanazon az úton járni.
olvass továbbA rengeteg stressz, a problémák, az a tény, hogy teljesen a feje tetejére állt körülöttünk a világ, sajnos azt hozzák magukkal, hogy rengeteget elégedetlenkedünk. Úgy érezzük, hogy többet és jobbat kellene tennünk, és észre sem vesszük, hogy összerogyunk a nyomás alatt, amelyet éppen mi helyezünk saját magunkra.
olvass továbbMindannyian arra vágyunk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket. Társas lények vagyunk, így belénk van kódolva a kapcsolódás iránti vágy másokkal. Mi lehet jobb módja ennek, mint mindig elérhetőnek lenni, amikor szükség van ránk, támogatni és soha nem mondani „nem”-et, ha kérnek tőlünk valamit... Nos, tévedsz, ha egyetértesz az utolsó mondattal. Így ugyanis önmagadat teszed csak tönkre.
olvass tovább
Hári Katalin
Szerintem akkor lehetséges elfogadni az embereket úgy igazán, ha magunkat is elfogadjuk. Ez akkora klisé, hogy már félek leírni, de ebből fakad ki minden. Belőlünk. Persze az elfogadás még nem ment fel a fájdalom alól, amit érezni fogsz.
olvass tovább
Várszegi Réka
Nagyon sokan azt hiszik, ha magukra gondolnak, a saját fejük után mennek, saját értékrendjüket képviselik, és azt teszik, ami nekik jó, akkor önzők lesznek, akik nem gondolnak másokra. De valóban attól válunk önzővé, ha azt az életet éljük, ami számunkra helyes és örömet ad?
olvass továbbNehéz dolog a 21. században az önelfogadás és az önszeretet. Folyamatosan megpróbálunk másoknak megfelelni, ahelyett, hogy békében lennénk önmagunkkal. Néhány bölcs gondolatot gyűjtöttünk össze, melyek mind rávilágítanak arra, hogy az önelfogadás a kulcs a belső békéhez.
olvass tovább
Hári Katalin
Nem rég sokat kellet gondolkoznom egy ügyön, ami rengeteg érzést felszínre hozott bennem. Sokszor egy jó lehetőség mögött nem a jó szándékot látom meg, hanem a rosszat feltételezem és a hátsó szándékot keresem. Sokszor vagyok dühös akkor, ha valaki túl kedves, és el nem tudom képzelni, hogy szívből teszi. Sokszor azt hiszem, ha valakitől elfogadom a segítséget, én eltűnök. De miért is látom ilyen drasztikusan ezt az egészet? Mitől félek valójában? Miért nem látom egyszerűen annak, ami?
olvass tovább
Hári Katalin
Nagyon nehéz kiállni magunkért. Már csak azért is, mert jó ideig szüleink vagy más ismerősök tették ezt meg értünk. Amikor távolodunk mások óvó kezeitől, hirtelen nekünk kell mindent megfognunk és megtartanunk.
olvass továbbMinden kornak megvannak a maga ideáljai, és így a társadalom által felállított elvárások is azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene öltözködnünk, milyen legyen a stílusunk vagy éppen az ideális testsúlyunk. Természetesen ezeknek a kritériumoknak megfelelni szinte lehetetlen (és lássuk be, hogy fölösleges is), azonban akkor jön csak a neheze, amikor ehhez igazítjuk a saját elvárásainkat is, ráadásul magunkkal szemben.
olvass tovább
