Kövess minket Facebookon.
Mounaji Barbi
Valójában most először vagyok igazán egyedül. A napokban döbbentem rá arra, hogy az elmúlt jó néhány évben szinte mindig volt valaki mellettem valamilyen formában. Nem mindig tényleges párkapcsolatot értek ez alatt. Sokszor csak amolyan együtt is, meg nem is kapcsolatok voltak ezek.
olvass tovább
Varga Maja
Vajon mióta tart a sztereotípia, hogy a magyar emberek búskomorak, és hogy a metrón is csupa fáradt, meggyötört, mosolytalan személyiségeket látunk? Vajon mikor kezdtük el gyanútlanul méregetni egymást? Mitől is tartunk valójában? Hogy a másik fél belénk lát, és rájön, hogy mindaz, amit kialakítottunk magunkról, az csupán álca a túléléshez? A mindennapok túléléséhez. De valójában mióta is van az a felfogásunk, hogy csak túl kell élni a napokat?
olvass tovább
Varga Emese
Nem tudom, hogy hogy lesznek szerelmesek az emberek, és hol találják meg azt, akivel akár egy közös életet is el tudnának képzelni, azt viszont tudom, hogy nem feltétlen kell üresnek érezned magad, amiért jelenleg nem ez a prioritás az életedben.
olvass továbbÉrdekes dolog ez, hiszen azt gondolnánk egy magas intelligenciával rendelkező nőnek mindene megvan, amit csak akar. De sokszor ez nem fedi a valóság. Sőt olykor az is előfordul, hogy okkal döntenek az egyedüllét mellett. Miért is?
olvass tovább
Mertain Lilla
A szingli létnek vannak pozitív, és sajnos negatív oldalai is. Természetes, ha nem rögtön tudunk azonosulni a gondolattal, hogy egyedül vagyunk, hisz társas lények vagyunk, szükségünk van társra, akivel jól érezzük magunkat, de ha már úgy alakult, hogy szinglik lettünk, nézzük meg a pozitív oldalait is.
olvass továbbÖsszenyom az érzés. Fojtogat a tudat, hogy minden egyes nap realizálnod kell az újabb és újabb terheket. Azt mondják a baj az mindig csőstül jön. Igaz vagy sem, tény, hogy amikor ránk szakad a mennyezet, akkor még a karunk is eltörik...
olvass továbbManapság mind ismerjük a modern kori magányt. Azt az érzést, ami akkor is körülölel minket, amikor körbe vagyunk véve emberekkel. Egy elmagányosodott társadalom tagjaiként éljük napjainkat, és olykor kegyetlenül őszintén szembe kell néznünk önmagunkkal, hogy megértsük, miért is vagyunk egyedül.
olvass tovább
Virág Klaudia
A félresikeredett kapcsolataink, a világban tapasztalt akadályok, mind-mind visszavezetnek az elsődleges belső konfliktusunkhoz, az önszeretetünk hiányához. Ez ma már egy tömeges problémává nőtte ki magát. Nem vagy egyedül, ha te is éltél már meg hasonló érzést, vagy küzdesz önmagaddal. Van ebből is kiút, ha elindulsz befelé azon az úton, amerre ezek az érzések akarnak vezetni.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Senki nem tudhatja, mivel küzd a másik. Egyedül azt tudhatom, mivel küzdök én. Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy megfejtsük egymást. Te engem, én téged. Pedig mindannyian csak szeretni és szeretve lenni, elfogadásban élni akarunk. Hogy e kétszemélyes játszmát hogyan csináljuk jól? Nem tudjuk. Mindenki saját érzékenysége, korábbi fájdalmas tapasztalásai okán, párkapcsolatában játssza újra fájó helyzeteit, hogy jó megoldásokat találva meggyógyíthassa érzékeny, vérző lelkét.
olvass tovább
Virág Klaudia
Az introvertált személyek szeretnek egyedül lenni, nagyon kreatív emberek, akik rengeteg időt töltenek a fejükben, majd zseniális dolgokat hoznak létre a nagy közönség örömére. Az extrovertáltak inkább társasági emberek, erejüket abból nyerik, hogy kapcsolódhatnak, ők igazi csapatjátékosok tele élettel és vibrálással. Mi a helyzet azokkal, akik nem tudják csak az egyik kategóriába beilleszteni a személyiségüket?
olvass tovább
Varga Emese
Nem akarom teleszórni az Instagramot a közös szerelmes képeinkkel, nem akarom a Facebookon tudatni, hogy mostantól nem vagyok egyedül. Valami igazit keresek, és ez nem az.
olvass tovább
Dr. Németh Eszter
Batyuk és útravalók, melyeket a hátadaton görnyedve magadra aggadtál a hosszú út során. Szerepek, melyeket eljátszottál már életed színpadán, voltál már feleség, gyermekei mellett virrasztó édesanya, elvált nő, szerető, dolgozónő, egyedül szárnyaló madárka. Vajon neked csak ennyi jutott, egy falat madárlátta?
olvass tovább
Mertain Lilla
Pár napja láttam megosztva egy videót az egyik közösségi platformon, majd miközben néztem, végig azon járt az agyam, hogy milyen világban élünk? Ha majd egyszer lányom lesz, akkor féljek elengedni akár a boltba is egyedül? Vagy innentől kezdve én is menjek át az utca másik oldalára, ha egy férfit látok meg velem szemben sétálni?
olvass továbbSokszor hangoztatjuk, hogy az ember táras lény, légszükséglete, hogy kielégítő szociális kapcsolatai legyenek, és hajlamosak vagyunk úgy gondolni az egyedüllétre, mint valami szörnyű dologra, amitől jobb megóvni magunkat. Pedig ha magunkban töltünk el némi időt, akkor sok minden változhat bennünk, ráadásul kifejezetten hasznos irányba.
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Az elején szeretném leszögezni, hogy én magam sem tudom a biztos receptet a boldogsághoz, és párkapcsolati vagy párkeresési tanácsokat sem szeretnék osztogatni, azonban úgy gondolom, ha már újra és újra lerágjuk a csontot arról, hogy miért nem találunk megfelelő partnert a másik fél hibájából, nem árt szemügyre venni, hogy mi magunk mit csinálhatunk rosszul. Nem állítom, hogy változni fog a helyzet, és megtalálod álmaid hercegét, ha végiggondolod azokat, amiket itt fel fogok sorolni, azonban úgy vélem, hogy nem árt azon elgondolkozni, hogy mi magunk hogyan teszünk folyamatosan (közel sem csak tudatosan) azért, hogy ne találjuk meg a nagy Őt!
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
A jó kapcsolat alapja az lenne, hogy mindketten mindent beletesztek abba, hogy jól működjenek közöttetek a dolgot, támogatjátok és felfelé húzzátok egymást, odafigyeltek a másikra, legjobb barátok vagytok, és ha szükséges, hajlandóak vagytok minden mást a párotok mögé helyezni. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, joggal érezheted, hogy te vagy az egyetlen aki küzd, és tulajdonképpen egyedül vagy a kapcsolatban.
olvass továbbA egyedüllétnek van egy kellemes oldala, ami annyit jelent, hogy azt csinálhatunk, amit akarunk, akkor, ahogy, azzal, akivel mi akarjuk, anélkül, hogy bárkinek a kérdésire válaszolnunk kellene.
olvass tovább
Pajor Sándor
Most, hogy „jubilálok”, azaz 2 éve élek egyedül, gondoltam mérleget vonok. Előtte 20 év alatt volt egy 14 és 6 éves kapcsolatom, azaz kettő, most meg szinte az inverze, azaz nagyságrendileg 20 kapcsolat 2év alatt.
olvass továbbGyakran hajlamosak vagyunk egyből sajnálattal nézni a másikra, ha megtudjuk, hogy szingli, pedig könnyen lehet, hogy éppen így, egyedülállóként érzi jól magát. Egy párkapcsolat nagyon sok munkát, és folyamatos kompromisszumokat igényel, így szükséges lehet rá felkészíteni a lelkünket és a hozzáállásunkat
olvass továbbAlapvetően az ember társas lény, és még ha néha élvezi is az egyedüllétet azért valószínűleg nem társ nélkül szeretné leélni az egész életét. De miért van az, hogy napjainkban úgy csúszunk el egymás mellett, hogy össze sem érnek az elképzeléseink a közös jövőnkről, és mik azok a hibák, amik látszólag percek alatt véget vetnek a kezdődő kapcsolatnak? Összegyűjtöttünk hat olyan tényezőt, ami gátolhatja, hogy hosszútávon boldogságra találjatok egymás oldalán.
olvass tovább
