Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.





Ahhoz, hogy szerethetőnek érezzük magunkat, nem az a feltétele, hogy kívülről folyamatosan elismerjenek

Legvonzóbb, és egyben legsérülékenyebb tulajdonságunk az egészséges önbecsülés. A gyermekkori traumák, verbális erőszak, az érzelmi, fizikai bántalmazás, később a negatív élettapasztalatok, szakítás, válás, az alkalmatlanság, kirekesztettség érzése folyamatosan, rétegről, rétegre rakódnak lelkünkre az évek során.

olvass tovább

Kölcsönös tisztelet nélkül nem létezhet társszerelem

Nem az egzisztencia a lényeg, hanem a tenni és élni akarás. A státusz, ami a nőt állítólag vonzza, nem arról szól, amire a férfiak gondolnak. A konvencionális elv, miszerint a férfi vadászik és a nő életben tartja a tüzet még nem tesz pénzéhessé, vagy számítóvá, nem akarjuk őt lehúzni. Mert mi is ugyanúgy képesek vagyunk vadászni, és mindezt hazahozni.

olvass tovább

Ha a nő túl sokat ad

Ha a nő túl sokat ad, nem elégszik meg azzal, amit a férfi önszántából nyújt: többet akar. Sok nő már a legelején elrontja a kapcsolatot, legtöbbször az első hónapban. Ugyanis nem ad feladatot, nem várakoztat, nem engedi, hogy a férfi fantáziáljon és vágyjon. Nem teremt hiányérzetet, és nem hagy felfedezni valót.

olvass tovább

Az érzelmi megcsalás ugyanolyan, mintha szeretkeznél valaki mással

A kapcsolatunk azt gondoljuk vegytiszta, és lelki értelemben nem is vágyunk másra. Miért is tennénk, mégis az évek, a rutin, a ritkuló minőségi idő, a beszürkült hétköznapok kifelé fordíthatják a figyelmünket, ha engedjük. Valójában nem a helyzetet, vagy a társunkat unjuk ilyenkor halálosan, hanem önmagunkat, és nem is az a másik fél vonz, hanem az izgalmas, bizsergető érzés, hogy vele mások lehetünk, másnak, újnak élhetjük meg önmagunkat.

olvass tovább

Kibe szeret bele a férfi? Kihez marad hűséges a nő?

Ahhoz, hogy tiszteljünk valakit, jogos elvárás, hogy ő tiszteletre méltóvá váljon, vagyis érdemelje, vívja azt ki. Mindenkinek kell, hogy legyen egészséges önbecsülése, legyen képes határokat húzni, nemet mondani, felemelkedni, koronát igazítani, és ha más megoldás nem marad, kilépni a méltatlan viszonyokból.

olvass tovább

Minden nap tanulni kell a szeretetet

A kiteljesedett élethez szövetség kell. A szövetség iránti igazi vágy akkor jön létre, amikor már ezer éve járod az éjszakában üresre égett lelkek sivatagát. Nem alakul ki egyhamar. Hosszú az út a ráncos kezek egymásba kapaszkodó érintéséig.

olvass tovább