2. Király Eszter írásai
Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.




Az érzelmi megcsalás ugyanolyan, mintha szeretkeznél valaki mással

A kapcsolatunk azt gondoljuk vegytiszta, és lelki értelemben nem is vágyunk másra. Miért is tennénk, mégis az évek, a rutin, a ritkuló minőségi idő, a beszürkült hétköznapok kifelé fordíthatják a figyelmünket, ha engedjük. Valójában nem a helyzetet, vagy a társunkat unjuk ilyenkor halálosan, hanem önmagunkat, és nem is az a másik fél vonz, hanem az izgalmas, bizsergető érzés, hogy vele mások lehetünk, másnak, újnak élhetjük meg önmagunkat.

olvass tovább

Idő kell, ahhoz, hogy megtanuljunk jól szeretni

Idő kell, amíg megtanuljuk, hogy az önbecsülés nem egyenlő az egoval. Az önbecsülés csendes, nyugodt magabiztosság, belső stabilitás, és a megingathatatlan tudat, hogy erősségeimet, és gyengeségeimet tárgyilagosan látom, ki tudok állni az érdekeimért, képes vagyok nemet mondani, és elsétálok onnan, ahol már semmi keresnivalóm.

olvass tovább

Az elérhetetlen férfi nyomában

Van fizikailag elérhetetlen férfi, akinek nincs különösebb ismertetőjegye. Talán csak annyi, hogy távol van, és sosem láttad. Talán soha nem is látod majd. Felruháztad őt szép daliás, férfias fizikai jegyekkel, és lovagias tulajdonságokkal. Kitakarnád az arcát, lerántanád a leplet erről a fura virtuális liezonról, aztán mégsem teszed. Miért? Még játékban akarsz maradni, hinni, bízni, álmodni. Még ne törjön össze az álmod. Még minden lehetséges.

olvass tovább

Az exeket elfelejtik, ugye?

Az exeket elfelejtik, ugye? Vagy húzzuk, vonszoljuk szuszogva, fújtatva a szellemüket az új kapcsolat szép, frissen festett falai közé? Bezárult egy ajtó, kinyílt egy másik. Odabent napfényes, madárcsicsergős, reggeli frissesség van, egy új nap, új fejezet kezdete, mégsem kezdünk új életet a lerombolt, majd újjáépített ragyogó tisztaságban.

olvass tovább

Látod, ezért hagy el minden férfi

Milyen a nő, akit mindig csalódik? Színe veszett, bátortalan, halk szavú, megfelelni vágyó, elfogadásért esdeklő. Nem neki kellene hódítani, őrült módon katicákat hajszolni. Csak finom, nyugodt, magabiztos nyugalomba kellene helyezkednie, majd hagyni, hogy ezrével érkezzenek a katicák, ezrével érkezzen a szerelem.

olvass tovább

Milyen férfit akarnak a nők?

Legyetek igazi gyöngyhalászok. Vegyétek észre a valódi női ragyogást és különböztessétek meg a hamis imitációktól. Néha kapargassátok meg a felszínt és csodálkozzatok rá, mi minden rejlik alatta. A hamis utánzatokról hamar kiderül majd, csak az életet keserítik meg, pókhálócsapdájukból viszontagságos úton, legtöbbször fájdalmak árán menekülhettek.

olvass tovább