Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.





Aki szeret, az jelen van

Mit az, hogy jelenlét? Az, hogy jelen vagy az életemben. Nem fizikai jelenlétre gondolok, és nem arra, hogy a lelkünk már régen nem kapcsolódik, de te mégis maradsz, mert gyáva vagy borítani, a testedet elhordani a közös életterünkből. Ez nem jelenlét. Ez csak kényszer, opció, jelenleg nincs jobb nálam. Ezért járkálsz lábujjhegyen a kiüresedett kapcsolatunk csendjében, nem vagy jelen, csak úgy viselkedsz.

olvass tovább

Amikor a szerelem téged választ

Amikor már nem fekszel lélektelen gyönyörkeresők lábai elé, nem hódolsz be, nem teszel a kedvükre, hogy aztán újra kiürült lélekkel, magányosan szedegesd a ruháidat a hajnali csöndben, akkor a szerelem téged választ.

olvass tovább

Az érzelmi megcsalás ugyanolyan, mintha szeretkeznél valaki mással

A kapcsolatunk azt gondoljuk vegytiszta, és lelki értelemben nem is vágyunk másra. Miért is tennénk, mégis az évek, a rutin, a ritkuló minőségi idő, a beszürkült hétköznapok kifelé fordíthatják a figyelmünket, ha engedjük. Valójában nem a helyzetet, vagy a társunkat unjuk ilyenkor halálosan, hanem önmagunkat, és nem is az a másik fél vonz, hanem az izgalmas, bizsergető érzés, hogy vele mások lehetünk, másnak, újnak élhetjük meg önmagunkat.

olvass tovább

Minden tévút jó valamire

A szívleckék kemények, direktek és sosem köntörfalaznak. Sokszor gyorsabbak, mint egy szívlövés, váratlanul érnek, felkészülni, védekezni sincs időm. Hiába tartom magam elé védelmi pajzsként az újonnan megtalált életcélom, a szívleckék pillanatok alatt ráébresztenének arra, hogy tévúton botorkálok, ez nem az én utam.

olvass tovább

Együtt vagyunk, de mégsem – A szexkapcsolatok lélektana

Egyetlen emberi kapcsolat sem tud tartósan működni érzelmek nélkül, előbb vagy utóbb valamelyikünk többet akar. Átgondoljuk, megbeszéljük, hogy nem lesz több közöttünk egy extrákkal fűszerezett barátságnál, nem felejtünk egymásnál személyes holmikat, nincs romantikus randi, családi esemény, nincsenek apró ajándékok, hónapfordulók, nincs felvállalás, elkötelezettség, monogámia, kötődés, és főleg nincsenek érzelmek.

olvass tovább

Te szeretsz, vagy birtokolsz?

Ha szeretsz, úgy bánj velem, mintha vizet tartanál a tenyeredben. Veled maradok, mert nem szorítasz agyon, nem fojtogatsz, hanem női egyéniségemnek szabad folyást engedsz. Abba az irányba haladok, amerre én akarok, de mindvégig veled, melletted maradva. Csak tarts és gyönyörködj, örülj a szerelem váratlan ajándékának.

olvass tovább

Az elhanyagolás megöli a szerelmet

Egy empatikus társ képes ráhangolódni a társának rezgéseire, ösztönösen, érzékenyen, és hitelesen olvas a szívben, megérti a testtartás, mimika, hangszín, gesztusnyelv üzenetét, hogy mindezek mit árulnak el az ő érzelmi állapotáról.

olvass tovább