Kövess minket Facebookon.
Barna Berni
Nagyon egyszerű a válasz. Azért mert nincs helye benned a mély érzéseknek. Azért, mert bár azt hiszed vannak valós érzelmeid, de ezek valójában nagyon ritkák, és arról ismered fel őket, hogy megrendítő és átalakító erejük van.
olvass tovább
Barna Berni
Már ki merem mondani. Szükségem van rád. Nem azért amiért szoktuk, hogy szükség van a másikra. Nem azért amit tanultunk. Nem a szokásos energiavesztéses játszmákhoz. Nem a drámákhoz. Nem azért mert nem bírom egyedül. Nem ezért.
olvass tovább
Barna Berni
Vagy kit engedsz magadba. Ez egy veszélyes játék. Veszélyes, mert az érzelmeid és a kémia elhomályosítja a tisztánlátást. Sok dolgot elrejtenek és sok dolgot beletesznek, ami nem is valóságos a másik lényébe.
olvass tovább
Barna Berni
Rengetegszer hallom azt az mantrát, hogy: "ha akarná, megtenné, ha akarna, itt lenne, ha fontos lenne neki, csinálná", és sorolhatnám a végtelenségig.
olvass tovább
Barna Berni
Mintha most, mindent hirtelen még meg kéne élnünk, mintha nem hinnénk, hogy lenne időnk. És habzsolunk. Mindent. Jól bezabálunk és még is éhesen szédelgünk. Hányingerrel.
olvass tovább
Barna Berni
Évtizedekig nem tudtam értelmezni ennek a mondatnak a valódi jelentését. Mentségemre legyen, hogy az én családomban nem volt szokás, hogy elhallgattassák a nőket. Az volt a szokás, hogy egy nő legyen művelt, olvasott, tájékozott, és legyen véleménye.
olvass tovább
Barna Berni
Alapvetően azt hiszem, szent mindegyik, még a legrosszabb is. Szent, mert végtelen tanítást hordoz, életről, halálról és rólunk. Ha úgy élsz, hogy mindentől kapsz, megérted ezt a fajta szentséget. A halál szentségét is.
olvass tovább
Barna Berni
Nem tudom, hogy mindenkinek eljön-e az-az idő, amikor nem akar már az elégnél többet. Akkor sem, ha jön a több. Nem tudom, hogy mindenkinek eljön-e. Nekem eljött.
olvass tovább
Barna Berni
Nem tudom, hogy mindenkinek eljön-e az az idő, amikor nem akar már az elégnél többet. Akkor sem, ha jön a több. Nem tudom, hogy mindenkinek eljön-e. Nekem eljött. Mindig többet akarunk.
olvass tovább
Barna Berni
Van egy érzésem. Hullámzik bennem, éjszaka felkelt és nem hagy nyugodni. Bekúszik a bőröm alá, míg a szeretőmet ölelem, vagy az ételbe, amit az asztalra teszek. Együtt ring a tengerrel, a fákkal és a földön kavargó szeméttel. Ha a Napba nézek, nem az vakítja szemem, hanem a mélyből feltörő érzés, hogy mi mindannyian felelősek vagyunk.
olvass tovább
Barna Berni
Mikor felejtettünk el, küzdeni? Mikor lettünk ennyire kényelmesek, közönyösek? Ki verte belénk azt, hogy hagyjuk kicsúszni a kezünkből az igazán fontos dolgokat? Ki hitette el velünk, hogy csak dőljünk hátra, engedjük el és ne tegyünk semmit? Mert úgy is van másik. Mindenből van másik.
olvass tovább
Barna Berni
Azt hiszem a legnagyobb bátorság ahhoz kell, hogy emberek maradjunk. Ahhoz, hogy amikor megméretettünk az emberi kapcsolatainkban, ne a gyávaság, a félelem és az önzés vezessen minket, hanem az a bátorság, amit nem vesz el tőlünk a rengeteg elmélet, kavarás és számítás, ami a fejünkben van.
olvass tovább
Barna Berni
Pont azért, mert már túl vannak azon, hogy ne az élet és a lélek finomságait keressék, a látszat helyett. Egy bonyolult nő, lényegében a legegyszerűbb, mert nem hajtja már az, hogy félelemből, önzésből megszerezzen embereket, biztosnak hitt anyagi javak már nem kábítják, átlátja az élet felesleges hazugságait és nem akar azokban részt venni.
olvass tovább
Barna Berni
Abba a pillanatba, amikor egy csepp esőbe beleszorul a Napfény. Abba, amikor megfúj a szél. Abba, amikor a tócsában megláthatjuk az eget. Az egész annyira banálisnak tűnik a sok aggodalmunk közepén, annyira semmilyennek, de eljön az, amikor ezek mindennél fontosabbá válnak.
olvass tovább
Barna Berni
Hajlamosak vagyunk arra, hogy különböző ideákban éljünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy mindent magunkra vonatkoztassunk. Minden történést, ami bár nem velünk történik azonosítunk önmagunkkal, valamilyen mértékben. Ezt az ítéleteink és az elképzeléseink szerint tesszük. Felépítünk bizonyos várakat a hiteinkből, amelyekről azt hisszük, hogy örökre védelmet jelent.
olvass tovább
Barna Berni
Magára hagyott társadalom. Magára hagyott egyén. Kevesen vannak akiket követni lehet. A Nő nem követi a Férfit, a Férfi a nőt, a gyermek a szülőket és a szülő a gyermeket. Az egyéni szenvedésünk annyira lefoglal minket, hogy kizárja azt a valóságot ahol nem csak mi, hanem mások is vannak. A vezetés képessége alapvetően a programozott reakcióink és épìtményeink lebontása után történik. Azok kik ezt meglépték képesek utat mutatni és feladatuk is.
olvass tovább
Barna Berni
Az-az igazság, hogy nem akarom megmondani a frankót, mert hiába írtam egy szakkönyvet a témában, nem vagyok még én sem tökéletes. Ha az lennék, egy boldog házasságban élnék, nem nyűglődnék azzal, hogy megértsem az emberi kapcsolatokat.
olvass tovább
Barna Berni
Akárki, akármit mond, valójában mindenki ugyanazt keresi. Egy mindent vivő szerelmet. Ezt keresik szívük mélyén a biztonsági játékosok, a realisták, az idealisták, a menekülők, akik megmagyarázzák, akik azt mondják nem akarják és akik nem hisznek benne. De valójában mindenki ezt keresi. Valamit, ami kiránt, ami új életet lehel belénk, valamit, ami átír, megszüntet, újraír valamit, ami olyan mint az élet vize.
olvass tovább
Barna Berni
Van valami, amiről régebben akarok már írni. Arról, hogy milyen érdekes különbségek vannak a generációk között kapcsolati szinten is. Nyilván nem lehet általánosítani, de elég sokat foglalkoztam ezzel a második könyvemben is, ahol történelmileg és szociológiai szempontból is végigjártuk, hogy miért borultak fel a női- férfi szerepek és miért vadultunk el a kapcsolatainkban.
olvass tovább
Barna Berni
Azt hiszem, hogy a legnagyobb vétkünk, elárulni azt, ami tiszta, ami ajándéknak jött, ami tanít. Félreérteni a saját félelmeink és a bennünk dúló kétség miatt, majd félredobni, nem vállalni azt, ami bennünk dúl és módszeresen megölni a hallgatással.
olvass tovább
