2. Barna Berni írásai
Barna Berni

Csak nemrégiben jutottam el oda, hogy le merjem írni magamról azt, hogy: Író. Egy megjelent és egy megjelenésre váró könyvvel és számtalan írással a hátam mögött. Szóval, író vagyok. Írónő aki szenvedélyesen kutatja azt, ami a felszín mögött van és csak ritkán látható. Ehhez be kellett járnom a fél világot és a saját útjaimat is. Azt az utat, ami szerintem az egyetlen út, mi egymáshoz vezethet minket. Az önismeret útját. Erről írok, néha szépen, néha nyersen, de remélem őszintén. Napi Júlia: Ki is valójában Júlia? Júlia minden létező. Istennő, királynő, gyermek, anya, feleség, szerető, szabályos és szabálytalan, elveszett és erős, önálló, tévelygő, céltudatos, forró és hideg. Júlia mi vagyunk, mi, Nők, minden minőségünkben megnyilvánulva. Vannak korlátaink, de ezeket a korlátokat valójában mi hoztuk létre önmagunk számára, mert azt hittük, majd megóv a csalódásoktól. Aztán még is csalódtunk, majd újra és újra felálltunk. Megértettük, hogy valójában Júlia a sérüléseitől lett erős, mert ezeken keresztül felfedezhette azt: Ki is Ő valójában? Júlia én vagyok és te vagy. Ezek a mi történeteink.




A tenger és a kalitka

Minap megkérdeztem tőled, hogy: Mi az álmod? Percekig hallgattál és éreztem, ahogy felszabadulnak benned az elrejtett képek. Láttam tengert, a hullámokat, éreztem, ahogy fúj a szél és a tornácon ülünk pokrócba csavarva. Nézzük, ahogy a Nap a lábait belelógatja a habokba. Aztán leírtad. A tenger volt az. Majd újabb igazi csend után ezt mondtad: Ezt még soha senki nem kérdezte meg tőlem.

olvass tovább

Az élet mesterévé válni

Az élet mesterévé válni azt jelenti, hogy képesek vagyunk felülemelkedni a ránk gyakorolt hatások befolyása alól. Ezek a hatások nagyon sokrétűek és igen nagy figyelem és fegyelem kell hozzá, hogy ne befolyásolják az életünket és az érzelmeinket.

olvass tovább

A női energiák fogják meghatározni a jövőnket

Van egy érzésem. Hullámzik bennem, éjszaka felkelt és nem hagy nyugodni. Bekúszik a bőröm alá míg a szeretőmet ölelem, vagy az ételbe, amit az asztalra teszek. Együtt ring a tengerrel, a fákkal és a földön kavargó szeméttel. Ha a Napba nézek, nem az vakítja szemem, hanem a mélyből feltörő érzés, hogy mi mindannyian felelősek vagyunk. Anyák, nagyanyák, lányok és asszonyok, szeretők, egyedülállók, szőkék, barnák, feketék, vörösek. Egymásért vagyunk felelősek. Mert egymás testvérei vagyunk és összeköt minket egy finom szál, a múltunkban, a jelenünkben és a jövőnkben.

olvass tovább

Nincs időm

Nekem nincs időm arra, hogy ne legyen időm megállni. Nincs időm arra, hogy ne nevessek, egyek jókat, vagy szeretkezzek minden sejtemmel. Nincs időm arra, hogy ne szeressek az utolsó véremig.

olvass tovább

A felesleges dolgok

Az életünk nagy részét felesleges és lényegében önmagunk és mások számára is ártalmas dolgokkal töltjük. Sok éve már, hogy ezt megláttam és szembeszállva a társadalmi renddel, másikfajta életet választottam. Olyat, amely igyekszik a felesleges dolgoknak nem energiát adni, mert nem éri meg olyan dolgokon kattogni és erőt veszíteni, amelyeknek az igazi élet szempontjából semmi jelentősége.

olvass tovább

Mit is keresünk igazán?

Az egész életünk egy bonyolult, rengeteg apró részletet rejtő nyomozás. Nyomozunk önmagunk után, felkutatjuk a bűneinket, a titkos részeinket, az elfeledett emlékeket és próbáljuk megérteni, miért van az élet úgy, ahogy.

olvass tovább