Királynak, Királynő a párja
Sokat eszembe jut nagyszüleim két örökérvényű mondata mostanában. "Királynőnek, Király a párja." "Egy cselédlány akkor sem lesz úrinő, ha kalapot vesz."
olvass továbbSokat eszembe jut nagyszüleim két örökérvényű mondata mostanában. "Királynőnek, Király a párja." "Egy cselédlány akkor sem lesz úrinő, ha kalapot vesz."
olvass továbbSzeretném leszögezni, természetesen tudom, hogy vannak kivételek, és tisztelet a kivételnek, illetve azzal is tisztában vagyok, hogy mi nők sem vagyunk tökéletesek, és igen mi is rendelkezünk némi önző, és egoista hajlammal, de, ha tetszik, ha nem, a férfiak, sajnos, ők még mindig ezerszer önzőbbek, és egoistábbak, és sajnos vannak, akik ezt tudják magukról, de nem hajlandóak tenni ellene... épp ezért ne is csodálkozzanak, hogy miért hagyják el őket a nők…
olvass továbbGenerációs különbségek? Talán ezt is lehetne mondani, de sajnos az igazság az, hogy nem korfüggő az, hogy valaki mennyire gerinces, vagy sem. A mai, modernkori társadalom ki kell mondjuk, sajnos eljutott oda, ahol semmit, de szó szerint semmit nem számít a korrektség, és a tisztelet.
olvass továbbA szépség, a kisugárzás, a megjelenés esetleg levesz a lábadról, talán még vágyat is ébreszt benned és felizgat, de önmagában kevés ahhoz, hogy tiszteletet érdemeljen.
olvass továbbA Laurel Budapest hosszú évek óta a fővárosi gasztroszíntér egyik legizgalmasabb szereplője, amelyre a klasszikus francia konyhatechnológiákra építve a magyar alapanyagok és hagyományok tisztelete, valamint a nemzetközi konyha fúziója jellemző. A Kertész utcai étterem története november végétől egyedülálló séfpáros felállással folytatódik tovább, Ötvös Zsuzsanna pastry chef és Szabó Dávid head chef vezeti a továbbiakban a konyhát.
olvass továbbMeglepően felemelő tud lenni, ha már nem kell a szokásos játékokba bonyolódni, a felesleges tiszteletköröket lefutva. Azonban nem ez az egyetlen király dolog abban, ha az ember elmúlik harminc.
olvass továbbNem az egzisztencia a lényeg, hanem a tenni és élni akarás. A státusz, ami a nőt állítólag vonzza, nem arról szól, amire a férfiak gondolnak. A konvencionális elv, miszerint a férfi vadászik és a nő életben tartja a tüzet még nem tesz pénzéhessé, vagy számítóvá, nem akarjuk őt lehúzni. Mert mi is ugyanúgy képesek vagyunk vadászni, és mindezt hazahozni.
olvass továbbSokszor nehéz tökéletesen megtalálni az egyensúlyt és megérteni a másik gondolatmenetét, de ha egy stabil kapcsolatot szeretnénk a magunkénak tudni, akkor megéri odafigyelni a következő dolgokra. Sajnos nem egyszerű feladat a 21. században fenntartani egy jól működő kapcsolatot, de ha igazán szeretjük a másikat, akkor mégsem tűnik nyűgnek az, hogy megbecsüljük a kapcsolatunkat és tegyünk érte. Méghozzá ezekkel az összetevőkkel operálva:
olvass továbbAzt mindannyiunknak már gyerekkorban a fejünkbe vésik, hogy illik másokat tisztelni, és tisztelettudóan bánni velük, azonban arról sajnos sokkal kevesebb szó szokott esni, hogy mennyire fontos az, hogy saját magunkat is tiszteljük. Valahogy úgy van ez, mint a szeretettel, hogy amíg saját magunkat nem tudjuk, addig másoktól is hiába várjuk, hogy megtegyék. Ez azért nagyon fontos, mert segít abban, hogy sose becsüljük alá magunkat, ne legyünk túlságosan megalkuvók, illetve, hogy megóvjuk saját magunkat a csalódásoktól.
olvass továbbCsalódott vagyok, mert az emberek már nem őszinték egymáshoz. Csalódott amiatt, mert kezdünk elveszíteni valamit, ami még igazi értékeket hordozott magában. A tiszteletet, a figyelmet, a szeretetet.
olvass továbbMindenkinek van olyan időszak az életében, amikor nem igazán van megelégedve önmagával és tulajdonképpen bárki más bőrébe szívesebben bújna, minthogy szembe kelljen néznie önmagával. Azonban szerencsére az a pont is elérkezik, amikor már eléggé tiszteled magad.
olvass továbbKedves férfi (tisztelet a kivételnek, mert van kivétel). Épp a minap gondolkodtam, hogy szívesen cserélnék veled egy napra testet, én, mint férfi, te, mint nő.
olvass továbbSokan vitatják, hogy létezik-e férfi és nő között barátság. Azonban hiába vagytok ellenkező neműek, egy őszinte barátságban, már csak a tisztelet miatt sem merül fel annak lehetősége, hogy több legyen köztetek. Ha azonban mégis gyengéd érzelmek alakulnak ki az egyik félben, az igen kockázatos játéknak bizonyulhat. Könnyen összekuszálhatja a szálakat, érdemes alaposan megfontolni, hogy beleugrasz-e egy kapcsolatba egy régi, jó baráttal.
olvass továbbTe számítasz. Az érzéseid validak. Azok az emberek, akik gúnyt űznek belőled, vagy elbagatelizálják a bizonytalanságodat, és alapvetően rád vetítik ki a saját problémáikat, azoknak az embereknek semmi keresnivalója nincs az életedben. Olyan emberekkel kell körülvenned magad, akik motiválnak, akik felemelnek és nem pedig lehúznak, akik inspirálóan hatnak rád.
olvass továbbMindenhol azt hangsúlyozzák, hogy milyen fontos, hogy elfogadd magad, elégedett legyél mindazzal, ami megadatott és amit elértél az életben, azonban ilyenkor joggal merülhet fel benned a kérdés, hogy miből is érezheted mindezt? Vajon miben mutatkozik meg, ha valóban szereted magadat és igazán magabiztos vagy? Tényleg képes vagy arra, hogy magadról is szeretettel és tisztelettel beszélj?
olvass továbbAhhoz, hogy tiszteljünk valakit, jogos elvárás, hogy ő tiszteletre méltóvá váljon, vagyis érdemelje, vívja azt ki. Mindenkinek kell, hogy legyen egészséges önbecsülése, legyen képes határokat húzni, nemet mondani, felemelkedni, koronát igazítani, és ha más megoldás nem marad, kilépni a méltatlan viszonyokból.
olvass továbbSajnos nem csak a szerelemben csalódhatunk, hanem a barátokban is. Ennek következménye, hogy vannak emberek, akik nagyon könnyen tudnak barátságot kötni, míg mások sokkal nehezebben engedik a másikat a bizalmába. A barátság az egyik legeslegfontosabb kötelék, ami két embert összeköthet, de vigyázz, mert ennek ellenére nem az önfeláldozásról szól, hanem az egymás megértéséről, az egymás iránti tiszteletről, és az egymás segítéséről, ha szükséges.
olvass továbbNagyon nehéz az embernek ránézni, főként rálátni saját magára. Kifelé tekintünk. Másokat figyelünk, mások velünk szemben tanúsított viselkedéséből leszűrve határozzuk meg adott reakcióinkat. És csodálkozunk, hogy mások fájdalmas viselkedését magunkba engedve a pillanat végül nekünk fáj. Felnőtt testbe zárt gyermekek vagyunk.
olvass továbbBármilyen szociális kapcsolat gördülékenységéhez és sikeres fenntartásához szükséges kompromisszum kialakítsa, egyfajta közös megalkuvás a másik féllel, mely során alkalmazkodunk egymáshoz és elfogadjuk egymást, tiszteletbe tartva a másik személy és ugyanakkor a saját véleményünket. Mi történik azonban akkor, ha egy olyan helyzet alakul ki, ahol az elveink forognak kockán? Szabad-e megalkudnunk velük szemben is?
olvass továbbFurcsa dolog az ember tartása. Ha nem úgy bánnak velünk, ha nem kapjuk meg az alapvető tiszteletet, ami minden embernek jár(na), az nagyon is tud fájni.
olvass tovább