Kedves férfi (tisztelet a kivételnek, mert van kivétel). Épp a minap gondolkodtam, hogy szívesen cserélnék veled egy napra testet, én, mint férfi, te, mint nő.

Kíváncsi lennék, hogy te miképp viselnéd azt a megaláztatást, amit a nő kap a való életben. Az a nő, aki csak szeretni akar téged, te pedig semmibe veszed őt. Aztán persze csodálkozol, ha elhagy téged. Amikor pedig ráébredsz arra, hogy elszúrtad, sajnos falba ütközöl, mert már addigra túl késő lesz…

Tudod Férfi, az a baj, ha egy Nő szeret, akkor azt teljes szívvel teszi. A legutolsó leheletéig küzdeni fog érted, a kapcsolatotokért. Mindig arra fog gondolni, hogy már oly régóta harcol érted, soha nem adta fel, most sem fog megfutamodni. Ő az a személy, aki nem akar lemondani olyan könnyen rólad, aki foggal, körömmel ragaszkodna hozzád, még akkor is, amikor a viharfelhők már rég összecsaptak a fejetek felett, amikor te már rég a földbe tiportad Őt. Ő akkor is küzdeni akar majd érted, nem pedig a vállát megvonva elszaladni előled…

Viszont semmi nem tart örökké. Mert mindenkinél van egy határ. Az a bizonyos tűréshatár. Eljön majd az a perc, az a nap, amikor be kell ismernie magának, még ha szomorú is lesz tőle, hogy a Te életedben, soha nem volt, és talán nem is lesz az első helyen. Amikor te folyamatosan a negatívumokat keresed benne, a kapcsolatotokban, amikor mindenre nemet mondasz, amikor folyamatosan kifogásokat, kibúvókat keresel a jövőtöket illetően, akkor rájön, hogy ennél, jobbat érdemel. Nálad jobbat érdemel. Valaki olyat, aki tiszteli, becsüli, emberszámba veszi. 

• elengedés kapcsolatok női lélek szakítás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!