Pápai Zsanett énekesnő kalandozásokkal teli világa
|
Grunge és dark, electro és természetesen a jazz. Az inspiráció végtelen, ahogyan a muzsika sem lehet soha véges. Hogy miképpen áll össze az énekesnő világa, és mit gondol a hazai klubokról, mindenképpen figyelemre méltó. Pápai Zsanettel beszélgettünk. Miről szòl ma egy jazzénekesnő vilàga? Attól függ, kié… Én elsősorban előadóművésznek, vagy tágabban fogalmazva művésznek tartom magam. A saját „világomat”, a világról alkotott elképzelésemet mutatom meg a jazz standardekben, popfeldolgozásokban, saját dalokban és a festményeimben egyaránt. (Hogy milyen ez a világ, azt nyilván nem lehet pár szóban leírni. Ha minden szavakkal kifejezhető lenne, akkor nem volna szükségünk művészi kifejezési formákra.) Szerintem ha valaki jazzénekesnőként definiálja magát, ott baj van.. ez azt jelenti, hogy nincs kifejeznivalója a világ felé, hanem egy (mások által mesterségesen kreált és korlátozott) stílus követelményeinek próbál megfelelni. Számomra az éneklés nem csak arról szól, hogy jó zenéket játszunk színvonalasan, hanem arról is, hogy kifejezzek valamit a dalokon keresztül. (Ez a „tipikus” jazzénekesek világában szerintem gyakran háttérbe szorul – különösen Magyarországon, ahol az énekesek nagy része a dalok szövegét sem érti.) Ezért nagyon fontos számomra például a dalválasztás. Olyan dalokat szoktam elénekelni, amelyeknek mondanivalójuk is van, amivel azonosulni is tudok. (Tehát egy csomó népszerű nyálas-szerelmes standard eleve kiesik a repertoárból.) Mit jelent a színpad? A színpad az a közeg, amelyen keresztül kifejezzük magunkat. Fontosak az élő fellépések, mert itt az előadás mindig az adott hely, közönség hangulatának megfelelően alakul, nincs két egyforma koncert. A művészetben szerintem lényegi szerepet játszik az alkotó/előadó és a befogadó közti kölcsönhatás. Mennyire fontos a közönség visszajelzése? Nagyon fontos. A közönség inspirál. Azoknak az embereknek éneklek, akik éppen vágynak a zenei élményre. Ha mások éppen beszélgetnek a klubban, ahol fellépünk, és nem a koncertre figyelnek, az persze egyáltalán nem zavar. Szeretem, ha mindenki oldottan, spontánul tud viselkedni és otthonosan érzi magát a koncertjeinken. És persze nagyon jól esik, mikor odajönnek fellépés után gratulálni, vagy megkeresnek a Facebookon, hogy elmondják, mennyire tetszik a zenénk, az előadásmódom. Kik a kedvenceid? Nagyon sokféle zenét hallgatok. Inspirál a jazz, a dark, a grunge, az electro, a repetitív zene, stb. Most csak néhány név, akiket imádok: Jazzben Madeleine Peyroux a nagy kedvencem az egyedi, szuggesztív előadásmódja miatt (a régiek közül pedig Billie Holiday és Dinah Washington). 
|
Popzenében imádom Björköt a szabadsága és kreativitása miatt; Madonnát azért, mert ő talán a legkarizmatikusabb női előadó és egyéniség, mindig tudja, mit akar mondani. Kurt Cobain mindig is nagy hatással volt rám, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a Nirvanán nőttem fel. (Kis Michael Jacksonnal és Prince-szel kiegészítve.) Zeneszerzők közül nagy kedvencem Cole Porter, akinek a dalai nemcsak zeneileg rendkívül izgalmasak, hanem szövegeiben irónia, szentimentalizmus és bölcsesség csodálatos elegye jelenik meg. Imádom még a Simon Wallace - Fran Landesman szerzőpáros munkáit, szintén szöveg és zene ritka kifinomult egymásratalálása miatt. 
Muszáj még megemlítenem Mina Agossi nevét, akit magával ragadó előadásmódja, ötletessége, expresszivitása tesz egyedivé, akkor is ha jazz standardeket dolgoz fel (szinte a felismerhetetlenségig átvariálva) éppúgy mint amikor egy Hendrix-dalt énekel. Napokon át tudom továbbá hallgatni Steve Reich zenéit, a Knife albumait, stb. Milyen ruhában lépsz fel? Mennyire vagy márkahű öltözködésben? Hűségesnek nem nevezném magam semmilyen területen – éppoly szívesen kalandozok stílusok között az öltözködés terén mint a zenében. A fellépőruhámat alkalom, helyszín és a pillanatnyi hangulatom szerint választom ki. Mostanában Szilas Rita (La Masni) kreációiba szerettem bele. Ezeknek az érdekessége, hogy nem egyszerűen szép ruhákról van szó, hanem olyan darabokról, melyeknek mondanivalója is van, ami néha szimbolikus formában, néha explicit módon fejeződik ki. Mi várható a legközelebbi koncerten? A következő koncertem február 6-án este 9-től lesz a Kandalló Kézműves Pubban, ahol a Jazzin’ the Box nevű triómmal fogunk fellépni – Horváth ’Tojás’ Gábor zongorázik, Fekete János Jammal pedig beatboxol. Ez egy modern hangzású, egyedi formáció, mellyel jazz standardeket és popdalok jazz-átiratait játsszuk – megszólalnak például többek között Kurt Cobain, Leonard Cohen, Bob Dylan dalai is. Melyek a kedvenc hazai klubjaid? Nem szeretek érdemtelenül dicséreteket osztogatni…Bárcsak tudnék remek magyarországi klubokat felsorolni. De az az igazság, hogy az én kedvenc jazzklubjaim Párizsban vannak. Magyarországon valamiért nem alakult ki az a kulturális közeg, melyben egy jó koncert, egy jó bor és egy jó társaság egyszerre kellemesen élvezhető. Többnyire vagy a zeneiskolai hangversenyekre emlékeztető széksorokban kényelmetlenül nyomorogva pisszenésmentesen hallgathatunk jazz koncerteket vagy a zenekar beszorul egy kis kocsmának, bárnak valamelyik sarkába, s gyakran hangosabb a poharak csörömpölése mint a zene… Az eddigi legkellemesebb élményem fellépőként itthon a Nemcsak Jazzklubban volt. Ott visszajött valami abból a világból, ahol a közönség kis asztalok mellett kényelmesen üldögél az italával és figyelmesen de kellemesen ellazult állapotban hallgatja a koncertet. Ilyen klubból sokkal több kellene… Bokros László |
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez