Lennox Lewis a kilencvenes évek egyik legnagyobb boxlegendája. Olyan nevekkel lehet egy sorban melíteni, mint Mike Tyson, vagy Evander Holyfield.

A brit-kanadai Lennox Claudius Lewis 1965. szeptember 2-án született Londonban. 12 évesen családjával Kanadába költözik, ahol hamarosan boxolni kezd. Már az 1983-as junior világbajnokságon aranyérmet nyer, '88-ban pedig a szöüli olimpián Riddick Bowe legyőzésével lesz olimpiai bajnok. Egy évvel később mutatkozik be a profik között, ahol egymás után 20 győzelmet arat, 17-t kiütéssel. 1990-ben nyeri az első - az EBU (Boxing European United) - övét.

A kilencvenes évek egyik legnagyobb botránya volt, amikor Donovan "Razor" Ruddock legyőzése után a Holyfield - Riddick Bowe mérkőzés győztesével kellett volna kiállnia egy eliminációs meccs keretében. Azonban Bowe miután legyőzte Holyfield-et, nem volt hajlandó kiállni Lewis ellen, ezért a WBC megfosztotta címétől Bowe-t, Lewis-t téve bajnoknak.    

Első vereségét, egy igen ellentmondásos bírói ítéletnek köszönhette. 1994-ben Oliver McCall ellen lépett ringbe, ahol egy óriási jobbegyenes után a padlóra került. Ezután felállt Lewis, de a bíró félbeszakította a mérkőzést.

A bosszúra három évet kellett várni. 1997-ben, Tyson visszalépése után, 

Ezután Lewis sikerrel védte meg címét háromszor, legyőzve Tony Tuckert (UD 12), Frank Brunot (TKO 7), és Phil Jacksont (TKO 8).

1994 szeptember 24-én Lewis elszenvedte első vereségét profiként Oliver McCall ellen. A WBC első számú kihívója egy óriási jobbegyenessel padlóra küldte Lewist a második menetben, aki felállt, de a bíró nem engedte tovább a mérkőzést. A szakértők nagy része egy szerencsés ütésnek tulajdonította a vereséget, sokan még azt is vitatták, hogy a mérkőzést le kellett volna állítani.

A bosszúra három évet kellett várnia Lewis-nak. A boxtörténelem legabszurdabb mérkőzésén azonban, McCall a mérkőzés közben lelkileg teljesen összetörve, feladta a harcot. Lewis ismét bajnok lett. 1999. március 13-án végre megvalósult a Lewis - Holyfield álommérkőzés. Lewis végig fölényben boxolt, a pontozók azonban értheteten módon döntetlent hírdettek ki, ezzel pedig a nehézsúlyú bajnoki címtől is megfoszották Lewist, hatalmas felháborodást váltva ki. Ennek következtében a két boxoló félévvel később ismét kiállt egymással, ahol egyhangú pontozással már valóban Lewis-t hozták ki győztesnek.

Grant, Botha és Tua kivégzése után, 2001. áprilisában, Dél-Afrikában Lewis váratlab vereséget szenvedett Hasim Rahmantól. Lewis félválról vette a mérkőzést, ami meg is bosszulta magát, ahogyan McCall ellen is, most is egy szerencsés ütésbe szaladt bele. A visszavágóra fél évet kellett várni, amin Lewis esélyt sem hagyva, szabályosan kivégezte Rahmant.  

2002. június 8-án került sor az utóbbi évek leginkább bárt boxmérkőzésére, a Lenox Lewis - Mike Tyson találkozóra. A memphisi talákozón a nyolcadik menetben megsemmisítő vereséget mért Tysonra, így kétséget kizáróan ő lett a korszak legkiemelkedőbb nehézsúlyú öklözője.

Ezután, több mint egy év kihagyás után a nagyobbik Klicsko testvér, Vitalij ellen lépett pályára. Klicsko számára a tét, hogy végre betörjön Amerikába, Lewis számára pedig, hogy bebizonyítsa, hogy még mindig ő a legjobb. A mérkőzés hatalmas botrányba fulladt, amely komoly foltot ejtett Lewis karrierjén. A mérkőzést vitathatatlanul Klicsko kezdte jobban, az álmosan játszó Lewisnak esélye sem volt. Azonban a harmadik menetben Klicsko szemöldöke felszakadt, ami miatt a hatodik menetben a mérkőzés orvosának tanácsára a bíró félbeszakította a mérkőzést. S bár Lewis győzött a közönség, az addig nemsokra becsült Klicskot tarotta győztesnek, őt ünnepelte.

Ugyanakkor a kilencvenes években és az ezredforduló környékén Lennox Lewis vitathatatlanul a nehézsúly királyának számított.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!