Így szabotálja a szerelmi életed, ha jókislány vagy

Tudnod kell, hogy hol húzod meg a határt, hogy mit akarsz kezdeni az életeddel. Például az, hogy a szexi pultossal akadsz össze alkalom adtán, nem valószínű, hogy közelebb visz majd egy kapcsolathoz, pedig te már szeretnél megállapodni. Tudnunk kell azt mondani, hogy eddig és ne tovább.

Az a baj a jókislányokkal, hogy kedvesek akarnak lenni, senkit nem szeretnének megbántani és túl sokszor bólintanak rá olyan dolgokra, amiket egyáltalán nem is akarnak. Ez nem csak a randizásról szól. Gondolj csak arra, hogy te vagy a megbízható lány, akire rá lehet bízni mindig még egy tendert, aki úgyis bent marad túlórázni, vagy aki mindig ad egy vállat, amit a barátnői könnyesre zokoghatnak, de nem várja el, hogy vissza is kérdezzenek, hogy vele mi újság.

Az a baj a jókislánysággal, hogy néha azt érezzük, hogy meg kellene tennünk bizonyos dolgokat, csak azért, mert „ugyan, ez nem is olyan gáz”. Például hagynunk kellene, hogy a randi végén megcsókoljanak, még akkor is, ha szemernyit se vonzódunk a másikhoz, vagy „áh, nem olyan kínos felmenni hozzá kajálni, ő nem olyan srác”. Sokszor éreztem magam kellemetlenül, amiért olyan dolgok miatt borultam ki, amit látszólag teljesen rendben voltak. Látszólag. Pedig, ha valami nem tetszik, akkor tudnod kell ellentmondani, és ettől hidd el, nem leszel rosszabb ember. Túl sokszor jutott eszembe, hogy XY mit gondol majd rólam, de eljutottam arra a pontra, hogy már nem érdekel.

Nem akarok az a lány lenni, akinek folyamatos megerősítésre van szüksége, akinek nem számítanak az érzései. Nem leszek az a lány, aki az idejét pazarolja arra, hogy olyan pasikkal randizik, akikkel nem tudja magát elképzelni hosszútávon, sem az, aki ezáltal erőt ad nekik, hogy belé tapossanak.

Ahhoz, hogy egészséges kapcsolatot vonzzunk be, fel kell állítanunk a korlátainkat és nem szabad tovább az áldozat szerepében tetszelegnünk.

Mert mindig van választásunk.

És az enyém az, hogy nem leszek többé jókislány.

Előző

2 / 2. oldal