Bár a világ számtalan pontján megfordultam már egyedül, azonban nem titok, hogy bizonyos helyek több bonyodalmat okoztak, és volt olyan, mikor azt kívántam, bárcsak lenne velem valaki, más városokban viszont sokkal gördülékenyebben mentek a dolgok. Bár nem rossz dolog kihívások elé állítani magad, de ha még nem vagy rutinos a “solo travelling” terén, akkor van néhány tippem számodra olyan városokkal kapcsolatban, amelyekkel érdemes kezdeni, mert ha túl nagy fába vágod a fejszéd elsőként, az könnyen elveheti a kedved az egésztől, pedig ez egy iszonyatosan élvezetes és tanulságos módja lehet az utazásnak.

Európa:

Koppenhága

Általánosságban a skandináv országok gyakorlatilag mind a világ legbiztonságosabb országai közé tartoznak, de a közbiztonság és a szuperül kiépült infrastruktúra mellett az is nagyban könnyíti az (egyedül) utazgatást, hogy nagyjából mindenki folyékonyan beszél angolul, továbbá ez nem tudom, hogy a magas átlagos életszínvonalból fakadó nyugalom és lelki béke, vagy csak egyszerűen ez az általános attitűd és “néplelkület” (már ha van ilyen), de én még nem találkoztam olyan emberrel, aki ne lett volna szuperkedves és segítőkész ezekben az országokban. Koppenhága pedig amúgy is egy csodás város, amit mindenkinek ajánlok felfedezésre.

Amszterdam

Bár mivel Amszterdamról sokaknak a legális marihuána, másoknak pedig a kanálisok romantikája ugrik be első körben, amelyek mind inkább partnerért kiáltó dolgok, de életemben először, decemberben egyedül is kalandoztam egyet a városban, és meg kell mondjam, így is imádtam!

Stockholm

Amit fent írtam Skandináviáról általánosságban, az persze Svédországra nézve is megállja a helyet, és Stockholmot mint várost, külön kiemelném, mert az egyik legjobb tavalyi úti élményem volt!

Barcelona

Hogy ne csak az északi országokról essen szó, hoztam egy példát egy kicsit más területről is. Bár Barcelona is nyilván egy óriási élmény barátokkal, tengerpart, bulik, és a többi, de a város annyira befogadó és barátságos, hogy egyedül is szuper élmény felfedezni.

Málta

A 2017-es év első útja Máltára repített, és nem is szeretnék elkülöníteni városokat itt, mert az egész sziget annyira picike, és úgy ahogy van, egész Máltát a kezdő egyedül utazgatók paradicsomának éreztem. Könnyű eligazodni, kicsik a távolságok, de azért ki lehet próbálni, milyen városok között ugrálni, és nem csak egy várost felfedezni szólóban, lehet angolul boldogulni, mindenhol nyugis, biztonságos feeling és nem mellesleg gyönyörű ez az egész kis miniország.

Tengerentúl 

Nem szerettem volna pusztán Ázsiára és Ausztráliára szűkíteni ezt a listát, de mint talán tudjatok, Dél-Amerikában még nem jártam, Észak-Amerikában nem egyedül utazgattam, és bár eljutottam az elmúlt években 4 afrikai országba is (amelyek persze csak icipici töredékét képezik ennek a gigászi méretű kontinensnek), de ezek bevallom, számomra pont azokat az úti élményeket jelentették, mikor örültem, hogy volt mellettem partner. Nyilván nem lehetetlen ezekben az országokban sem egyedül utazgatni, jó eséllyel nem lett volna semmi baj akkor sem, ha egyedül vagyok, továbbá Dél-Afrika életem egyik legjobb úti élménye volt (ha nem “a” legjobb), tehát ezzel nem akarok semmi rosszat mondani ezekről a helyekről, mert attól, hogy nem feltétlen egyedül vágnék bele, még elképesztően jó úti élményekről van szó. Szóval menjetek bátran (és egy adag józan paraszti ésszel) mindenhova a tengerentúlon is, de nekem speciel ezekben a városokban volt a legnagyobb komfort-érzetem, lányként, szólóban:

Tokió

Na hát Tokió az a város, ahol úgy éreztem, hogyha eldobnám a táskámat a Shibuya, azaz a világ egyik legforgalmasabb útkereszteződése közepén, ahol kismillió ember rohan át minden percben, akkor is lenne valaki, aki felszedné, és utánam jönne vele. Tudod, néztem Japánról ezeket a dokumentum filmeket, hogy akkora a tömeg, hogy külön emberek vannak arra, hogy az utasokat préseljék a metró szerelvényekbe, meg ilyenek. De annak ellenére, hogy voltak forgalmas helyek, valahogy mégsem volt sosem az a nyomasztó érzésem, mint mondjuk a londoni metróban. Nem tudom, lehet, hogy csak mindig jókor voltam jó helyen, de valahogy sosem volt fojtogató a tömeg, vagy a légkör. Annyira biztonságos, derűs érzésem volt egész Japánban, hogy azon ritka tengerentúli helyek közé tartozott, ahol úgy éreztem, ha az egész családomat és az összes barátomat át tudnám teleportáltatni, akkor itt bizony még élnék is.

Szöul

Szöul Tokióhoz hasonló érzéseket keltett bennem. Szupermodern, biztonságos, remekül kiépült infrastruktúra, az emberek angolja nem erős, de mindenki kedves és próbál azért segíteni, mindenki tök intelligensen viselkedik, a nagy lakosság ellenére nincs tömegnyomor érzés, nincs lökdösődés, egymáson átgázolás, és társai. Dél-Korea a legtutibb tippem egyedül utazóknak, akik Európán kívül is kipróbálnák magukat!

Szingapúr

Amit az előzőekben Szöulról és Tokióról írtam, az mind igaz Szingapúrra is. A kezdő szóló utazók Mekkája ez a városállam, óriási béke, rend, tisztaság, itt nyelvi szinten még könnyebb a boldogulás, mint az előző két helyen, mert Szingapúrban aztán a többség remekül beszél angolul, soha egy pillanatra sem volt rossz érzésem, és annyira kedves volt mindenki!

Bangkok

Bangkok egy kicsit más hangulat, mint a korábban említett városok. Itt azért van egy jó adag tipikus dél-kelet-ázsiai káosz, nem makulátlan tiszták az utcák, sokszor botlasz majd kéregetőkbe, néha megpróbál lerántani a tuktuk vezető, mikor látja, hogy turista vagy, és a többi. De közben annyira imádom azt az autentikus ázsiai zűrzavart, amit Bangkokban azért meg lehet tapasztalni, de közben úgy, hogy Thaiföldön azért dübörög a turizmus és sokkal nyugodtabb lélekkel lehet itt jönni-menni, mint sok más, kevésbé “felkapott” városban.

Sydney

Most kvázi “idevetettem” hasraütés-szerűen Sydney-t, de gyakorlatilag bármelyik ausztrál várost szerepeltethetném a listán. Bár a távolság és a drágásága miatt Ausztrália általában nem szokott a kezdő magyar szólóban utazók elsődleges úti célja lenni, de biztonság és könnyedség szempontjából a leginkább ajánlott helyek listáján tuti ott a helye. Én még csak Sydney-be és Brisbane-be jutottam el a nagyobb városok közül, de Melbourne, Perth, Adelaide, Darwin, Cairns, szerintem egyikkel sem lőhetsz mellé.

Dubaj

Az egyik nagy szívfájdalmam, hogy az elmúlt években a Közel-Kelet annyira sokszor annyira negatívan lett szerepeltetve a médiában, és erről az egész, amúgy hatalmas régióról egy csomó ember szemében valami iszonyatosan leegyszerűsítő, torz kép él, na és egy csomó félelem. Én személy szerint nagyon érdekesnek tartom ezt a területet, ezeket a kultúrákat, az építészeti remekeikért megveszek, és sok itteni ország tartozik első számú vágyálmaim közé (most éppen Irán az egyik toplistás nálam, februárban pedig Ománba és Jordániába is ellátogatok). Azonban elismerem, hogy egyedül utazgatás szempontjából nem az arab országok a legegyszerűbbek, viszont ha Téged is érdekelnek, akkor Dubajban lehet érdemes kezdeni. Történelem szempontjából biztos nem a legnagyobb múltú város, viszont nagyon multikulti és emellett nagyon biztonságos érzésem volt itt végig, első bepillantásnak szerintem szuper.

Fanni blogját itt tudod követni. Valamint az instagrammon itt!

• 15tickets blog gáspár fanni solo travel utazás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!