Mit tegyünk, ha úgy érezzük nem tudjuk, kik is vagyunk?
Míg egyesek határozottan tudják, hogy kik ők, mások úgy érezhetik, hogy nem igazán ismerik valódi önmagukat. Az önmagunkban való bizonytalanság érzése néha változó identitásérzethez vezethet.
Lehet, hogy mindig új ötleteket vagy személyiség típusokat próbálsz magadhoz illeszteni, hogy lásd, vajon illenek-e hozzád. Akár azon is kaphatod magad, hogy másokra reagálva változik a hangulatod. Ha valaha is azt gondolod: „Nem tudom, ki vagyok”, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy miért érezhetsz így, és mit tehetsz, hogy ezen változtass.
De hogyan is alakul ki az identitás?
Az identitást az emberek élete során, különösen gyermek- és serdülőkorban szerzett tapasztalatok alakítják. Azok a gyerekek, akik támogató környezetben nevelkednek, megkapják azt a törődést, támogatást és bátorítást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy egészséges énképet alakítsanak ki.
A kevésbé támogató környezetben nevelkedő gyermekek viszont, ahol elhanyagolással, bántalmazással vagy túlzott szülői gondoskodással találkoznak, nehezen alakíthatják ki saját erős identitásukat. A gyermekek növekedése során a gondviselőkkel, más felnőttekkel és kortársakkal való interakciók hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén énérzete hogyan fejlődik.
Erik Erikson teoretikus úgy vélte, hogy a serdülőkor időszaka különösen fontos szerepet játszik az egyén identitásának kialakulásában. Ezt az életszakaszt az „identitás kontra szerepzavar” szakaszaként írta le, és úgy vélte, hogy azok az emberek, akik képesek elkötelezni magukat egy erős identitás mellett, szilárd én-érzettel lépnek ki a nagyvilágba, míg azok, akiknek ez nehezére esik, a fiatal felnőttkorba lépve azon tűnődhetnek, hogy kik is ők valójában.
Ahhoz, hogy jobban átlássuk a témát, fontos megemlíteni az identitásunkat befolyásoló tényezőket is:
Individuáció: A gyermekeknek teret kell biztosítani ahhoz, hogy szabadon kifejezhessék magukat, anélkül, hogy félniük kellene a szégyentől, a bűntudattól, a kritikától és az ítélkezéstől, hogy ez a folyamat sikeres legyen.
Társadalom: A társadalmi hatások és elvárások fontos szerepet játszhatnak az identitásban. A kultúra, a média, a vallások, a nemi szerepek és más, a társadalom részét képező tényezők hatással lehetnek arra, hogy az ember hogyan érzi magát. Kihívást érezhetsz akkor is, ha identitásod egyes aspektusai nem egyeznek meg annak a társadalomnak az elvárásaival, amelyben élsz.
A családod: A szüleid és a családtagjaid azok, akik az identitásod kialakulásában a legkorábban létrejövő, fontos szerepeket játsszák. Életed során a családodban betöltött különböző szerepek befolyásolhatják azt, hogy milyennek látod magad. És a szeretteiddel való kapcsolataid jellege is hatással lehet arra, hogy erős vagy gyenge én-érzetet érzel-e magadban.
Kutatások szerint azok az emberek, akiknek következetes identitástudatuk van, magasabb önértékeléssel rendelkeznek, kevesebb kockázatra valló viselkedést mutatnak, és kisebb valószínűséggel tapasztalnak internalizáló tüneteket. Az internalizáló tünetek gyakoriak a depresszióban szenvedőknél, és magukban foglalhatják az étkezési szokások megváltozását, a félelmet, a magányt, a szomorúságot és a koncentrációs nehézségeket.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez