Ismerd meg a gyermeked!
7 kérdés, hogy megismerd gyermekedet. A gyereknevelésről Mátyás király meséje jut eszembe, mikor bolondnak hiszik az udvari bolondot, aki arra a kérdésre, hogy miből van legtöbb a világon, azt mondja, hogy orvosból. Valahogy így van ez a gyerekneveléssel is, mások mindig jobban tudják, hogy szülőként mit kéne tennünk és mivel ártunk. Sears, Suttogó, Ferber, Szuperdada, kötődő nevelés? Mindenki a legjobbat akarja a gyerekének. Mindenki a maga módján.
Anyatípusok
Az előre tervező, magabiztos anya: Szigorúan tudományos alapon még a szülés előtt megtervezi, melyik gyereknevelési módszert fogja alkalmazni aszerint, melyik áll hozzá legközelebb. Lehet, hogy megbeszéli a férjével is, kikéri az anyja és a barátnői véleményét is. A baba megszületése után kitartóan tartja magát az eredeti tervekhez. Anyáink korában ez volt a domináns típus, bár a magabiztosság nem feltétlen volt velejárója, viszont mivel megvolt az egy igaz módszer, nem volt nagyon sok választási lehetőség. Ellenben mi már más cipőben járunk.
A kísérletezgető, bizonytalan anya: Az empíriában hisz, a gyermek megszületése után kipróbálja az összes altatási módszert, hogy megtalálja az igazit. Kísérletezgetéséhez azonban nem tud laboratóriumi helyzetet teremteni, ezért nem könnyű döntenie. Előfordul, hogy olyan fáradt, hogy nem tudja sírni hagyni az előírt ideig a gyermekét, most az egyszer inkább hordozóba veszi. A sok órája üvöltő csecsemőnek végül már nem is tudja, mi segített elaludni, a suttogás, a homeopátiás bogyó, a ringatás, vagy a kimerülés. Ahány könyv, annyi módszer, ahány barátnő, annyi tanács, ahány gyerekorvos, védőnő, anyós, szomszédasszony.
A múlt rabja anya: Bizonyos mértékig minden anya ide tartozik, kivéve, ha addig nem vállal gyereket, míg tökéletesen fel nem dolgozta a gyermekkorát és belső gyermekével gondoskodó, jó viszonyt nem alakított ki, és a nap nagy részében felnőtt én-állapotban nem tud lenni. Hiába határozzuk el, hogy nem úgy fogjuk nevelni a gyerekünket, ahogy a szüleink neveltek minket, krízishelyzetben a feszültség hatására általában éppen azt tesszük, amit elkerülni igyekszünk. Robotpilótára kapcsol bennünk a gyerekkori berögzült minta. És van, hogy ezt észre sem vesszük, esetleg csak évek múlva.
A gyerek nem állat: Feldmár András egy könyvében leírja a következő történetet. Ha találsz a padláson egy addig sosem látott állatot, aki egy dobozba zárva szenved, segíteni akarsz rajta. Kiveszed, beviszed a melegbe. Ha azt látod, a meleg nem jó neki, készítesz neki egy kis vackot a hűs kamrában. Ha úgy látod, ott még rosszabb bőrben van, próbálod etetni, kísérletezgetsz, vajon mi jó neki, bogarat eszik vagy füvet, húst vagy vizet kér? Aztán megismered, és már tudod, mi a jó neki és azt adod, mert megszeretted. Ehhez képest a gyerek megismerésére nem szánunk időt, beskatulyázzuk, előre kitaláljuk, hogy mi lesz a jó neki.
Kérdezz! Felelek: A delphoi jósdára nem az volt írva, ismerd meg a jövőd, hanem hogy ismerd meg önmagad. Hasonlóképpen van ez a gyermekneveléssel is. Önmagunk megismerése segít, hogy ne a szüleink válása miatt vigasztalatlanul síró egykori önmagunk lássuk benne, hanem Őt. Ő nem azért sír, mint amiért én sírtam egykor, és nem arra van szüksége, amit én nem kaptam meg egykor. Lehet, hogy molesztáltak kiskoromban, ezért alig simogatom a kicsit, pedig neki az érintés volna az elsődleges szeretetnyelve.
Hogy a legjobb ”módszert” ki tudjuk választani a gyerekünk neveléséhez, meg kell ismernünk. Még nem beszél, még nem jár, még nem képes semmire sem önállóan, de a születésétől akar! Kérdezzük meg, mit, válaszolni fog!
1. Ki vagy te?
2. Miben segíthetek neked?
3. Hogyan ismerhetlek meg?
4. Milyen üzenetet hordozol számomra?
5. Mit tanulhatok tőled?
6. Mit adhatok neked?
7. Hogyan szerethetlek jobban?
Ez a hét kérdés segít fenntartani az őszinte érdeklődést Őiránta anélkül, hogy erőszakkal valamilyenné akarnám formálni. Ha el tudom fogadni, hogy ő más mint én, és előfordul, hogy másra van szüksége, mint én vagy Mátyás király udvarának urai és főurai gondolják, azt fogom adni neki, amire valóban szüksége van. Csak így lesz meg a lehetősége, hogy a gyermekem azzá váljon, aki ő valójában.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez