Ha szereted, elengeded

Meggyőződésem, hogy minden történést mi választunk az életünkben. Azt is, amit látszólag nem akarunk. Egy magasabb, kiterjedtebb szempontból épp arra a tapasztalatra volt szükségünk, még akkor is, ha ezt a személyiségünk éppen nagyon nem szereti és minden porcikánk tiltakozik az ellen, hogy elismerjük, hogy ez a mi választásunk volt. Ez azért is így van, mert ha a rossz dologra azt mondjuk, hogy mi választottuk, akkor nyilván valamit rosszul csináltunk, hibásak vagyunk, mert nem jól alakultak a dolgok. Ilyenkor tehát úgy tűnik, hogy bűnöst keresünk és pont mi vagyunk azok.

Ez azonban nem így van. Ha el tudod ismerni, hogy - fogalmad sincs ugyan milyen okból - de valamiért ez a te választásod, akkor visszaállsz az erődbe, visszaveszed a hatalmat az életed felett. Leteszed az áldozatiságot, leteszed azt a nézetet, hogy a dolgok csak úgy történnek veled és neked nincs beleszólásod abba, hogy mi is zajlik éppen. Ha megkérdezed, hogy „mi a jó, a megfelelő nekem ebben?”, akkor megtalálhatod azt a pontot magadban, amiért úgy döntöttél, ahogy. Ha ezzel kapcsolatosan nagy még benned az ellenállás, akkor nézz rá arra, hogy vajon mi az benned, amivel ezt teremtetted? Milyen meggyőződéseid vannak a szerethetőségedről, a kapcsolatokról, a megérdemlésről, a megfelelésről, magadról, mint partner és magadról, mint nő vagy férfi? Vizsgáld meg a nézőpontjaidat és nézd meg, hogy a valóság mennyire tükrözi azokat? Mert fogja.

Ha mersz őszinte lenni, ha mered levetni az áldozat szerepét, akkor látni fogod a párhuzamot saját belső meggyőződéseid és a külvilág történései között. Ugyanis erről szól az önismeret. Nem arról, hogy fel tudod-e sorolni öt pozitív és öt negatív tulajdonságodat, hanem arról, hogy meglátod-e a saját belsőd és a külvilág eseményei közötti párhuzamot. Nem mindig könnyű ez, néha teljességgel lehetetlennek tűnik. Ilyenkor megkérdezheted, hogy mi teremti meg bennem ezt a valóságot, amit nem veszek észre? Mire lehetek éber itt, mire figyeljek oda, ha más valóságot szeretnék teremteni? Mi kellene ahhoz, hogy az emberek adni akarjanak nekem, hozzá akarjanak járulni az életemhez? Mit fogadhatok be, amit eddig elutasítottam? Mi az, amiről úgy gondoltam, hogy nem érdemlem meg? Mi az, amit nem vagyok hajlandó tenni, mi az, ami nem vagyok hajlandó lenni, mi az, amit nem vagyok hajlandó birtokolni, ami pedig lehetővé tenné számomra, hogy azt az életet éljem, amit élni szeretnék?

Ezek a kérdések közelebb visznek önmagadhoz és ahhoz is, hogy legközelebb olyan választást hozz, olyan kapcsolatba menj bele, ami valóban a tiéd.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!